Európa egyik legsúlyosabb kémbotrányára derült fény: egy friss jelentés szerint Oroszország másfél éven keresztül drónokkal figyelte a NATO katonai és nukleáris létesítményeit, miközben a pilóta nélküli eszközöket az úgynevezett „árnyékflotta” kereskedelmi hajóiról indították. A beszámoló szerint a szövetség légvédelme egyetlen drónt sem tudott elfogni.
Az International Institute for Strategic Studies (IISS) londoni agytröszt frissen közzétett jelentése szerint Oroszország 18 hónapon keresztül kiterjedt légi felderítő műveletet hajtott végre Nyugat-Európában, kihasználva a NATO légvédelmi rendszerének hiányosságait.
A jelentés szerint az orosz katonai hírszerzés, a GRU drónok hálózatát működtette, amely legalább tizenkét európai ország légterébe hatolt be, köztük az Egyesült Királyságba, Franciaországba, Hollandiába és Belgiumba.
A művelet célja az volt, hogy feltérképezze a NATO védelmi rendszerének gyenge pontjait, miközben értékes hírszerzési adatokat gyűjtött katonai és stratégiai infrastruktúráról.
Nukleáris bázisok is célkeresztbe kerültek
Az IISS elemzői legalább 144 drónincidenst azonosítottak több mint egy tucat országban. A célpontok kiválasztása nem volt véletlenszerű.
A megfigyelt létesítmények között szerepelt a brit RAF Lakenheath légibázis is, ahol sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok nukleáris fegyvereinek esetleges visszatelepítésére készülnek. A drónok megjelentek a franciaországi Île Longue haditengerészeti támaszpont környékén is, ahol Franciaország nukleáris meghajtású ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárói állomásoznak.
Hasonló incidenseket dokumentáltak érzékeny katonai létesítmények közelében Hollandiában és Belgiumban is.
A jelentés szerint a dróntevékenység nemcsak katonai problémát jelentett: több alkalommal fennakadást okozott polgári repülőterek működésében is, többek között Amszterdamban, Brüsszelben és Münchenben.
Az árnyékflotta új szerepe
A jelentés egyik legérdekesebb megállapítása szerint Moszkva az úgynevezett „árnyékflottát” használta a műveletekhez.
A kutatók szerint a drónokat – köztük feltehetően nagy hatótávolságú Orlan–10 típusú felderítő eszközöket – orosz kötődésű kereskedelmi hajók és olajszállító tartályhajók fedélzetéről indították.
Ezek a hajók nemzetközi vizeken közlekedtek kikapcsolt helymeghatározó (AIS) jeladókkal, így gyakorlatilag mobil indító- és visszafogadó platformként szolgáltak a drónok számára.
Az IISS szerint a művelet célja nem csupán katonai információk gyűjtése volt. A drónok segítségével Oroszország nukleáris létesítményeket, logisztikai útvonalakat és ellátási láncokat térképezhetett fel, miközben pszichológiai nyomást is gyakorolt a nyugati országokra, valamint túlterhelhette biztonsági rendszereiket.
Francia kommandósok buktathatták le a műveletet
A jelentés szerint az áttörést egy francia akció hozta. Francia különleges egységek rajtaütöttek az egyik gyanús tartályhajón, ahol egy magánhadsereghez tartozó orosz zsoldosokat találtak. Az IISS szerint ez az eset döntő bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Moszkva kereskedelmi hajóinak egy részét tényleges katonai célokra alakította át.
Az elemzés a műveletet „taktikai sikernek” nevezi a Kreml számára, ugyanakkor „stratégiai kudarcnak” minősíti a NATO és az európai szövetségesek légvédelmi rendszerének szempontjából.
A szakértők szerint a NATO elsősorban nagyszabású hagyományos katonai fenyegetések elhárítására készült fel, miközben az olcsó, kis méretű, alacsonyan repülő drónok szó szerint és átvitt értelemben is a radar alatt maradtak.
Egyre több figyelmeztetés érkezik Oroszországgal kapcsolatban
A jelentés egy másik, a múlt héten nyilvánosságra került brit sajtóértesülés fényében is különös jelentőséget kapott.
Amint arról lapunk is beszámolt, brit sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok figyelmeztette Lengyelországot egy esetleges közelgő orosz provokáció veszélyére.
Állítólag Washington olyan hírszerzési információkat osztott meg Varsóval, amelyek alapján Moszkva a következő hónapokban fegyveres incidens előkészítésére készülhet lengyel területen. A lehetséges forgatókönyvek között korlátozott drón- vagy rakétacsapások, kritikus infrastruktúra – például erőművek – elleni támadások, illetve olyan akciók szerepelnek, amelyek célja a lengyel légvédelmi rendszer aktiválásának kikényszerítése lehet.
