Németország európai partnereivel közösen fejleszti ki az új harckocsit.
Németország és csaknem egy tucat európai ország közösen dolgozik egy új generációs harckocsi fejlesztésén és beszerzésén, amelyet várhatóan a 2030-as évek elején állítanak hadrendbe. A tankprojekt egyik legfontosabb célja, hogy a jármű főbb alkatrészeit ne egyetlen országban, hanem legalább két európai gyártósoron állítsák elő, csökkentve ezzel a beszállítói kockázatokat és növelve az ellátásbiztonságot – értesült a Hartpunkt védelmi szakportál.
Mit érdemes tudni az új MARTE harkocsiról?
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a MARTE – teljes nevén Main ARmoured Tank of Europe – egy nagyszabású európai együttműködés, amelyben 11 európai uniós tagállam vesz részt Németország koordinálásával. A programhoz Belgium, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Románia, Spanyolország és Svédország csatlakozott.
A Hartpunkt információi szerint legkésőbb 2029-ben megkezdődhet a harckocsi tesztelése és sorozatgyártásának előkészítése, hogy az első példányokat a 2030-as évek elején átvehessék a részt vevő országok fegyveres erői.
A Hartpunknak egy hadiipari kiállításon sikerült lefotóznia az új tank makettjét:
Az európai védelmi ipar számára a MARTE egy ambiciózus kezdeményezést jelent: célja egy új generációs fő harckocsi kifejlesztése, amely megfelel a jövő európai fegyveres erőinek igényeinek és a modern hadszínterek gyorsan változó követelményeinek.
A projektben 51 vállalat, kutatóintézet és ipari szereplő vesz részt 12 országból, az együttműködést pedig a MARTE ARGE nevű konzorcium vezeti. Ez a szervezet a KNDS Deutschland GmbH & Co. KG és a Rheinmetall Landsysteme GmbH közös vállalkozásaként jött létre.
Az Európai Bizottság 2025. július 1-jén hivatalosan is elindította a MARTE-projektet, amelyhez mintegy 20 millió eurós támogatást biztosított az Európai Védelmi Alapból.
A MARTE program koordinálja a fejlesztést
A tervek szerint a harckocsi legfontosabb elemei – köztük a motor, a páncéltest, a torony, a löveg, az elektronikai és optoelektronikai rendszerek – párhuzamosan több európai országban is készülhetnek, ahelyett hogy egyetlen gyártóüzemre támaszkodnának.
A koncepció célja, hogy megszüntesse az egyetlen gyártási helytől való függőséget, és jelentősen megkönnyítse a harckocsik karbantartását, javítását. Ennek érdekében a jövőbeni harckocsik azonos alkatrészeket kapnának, így például egy A ország harckocsijából kiszerelt alkatrészt egy B ország szerelője is gond nélkül áthelyezhetne egy C ország által üzemeltetett járműbe.
Nemzeti eltérések várhatóan csak olyan rendszereknél maradnának meg, amelyek nem befolyásolják alapvetően a harckocsi működését, például a rádiókommunikációs berendezéseknél vagy a távirányítású fegyverállomásoknál.
Példa nélküli európai együttműködés
A részt vevő országok már elfogadták a közös műszaki és hadműveleti követelményeket, a projekt következő szakaszában pedig ezek alapján elkészülhet az új harckocsi végleges terve.
Védelmi szakértők szerint a kezdeményezés mérföldkőnek számíthat az európai hadiiparban.
A német-francia fejlesztési programokkal szemben ez valóban páneurópai projekt, amelyben az Európai Unió harckocsit üzemeltető tagállamainak több mint fele vesz részt. Az EU 27 tagállama közül jelenleg hat nem rendelkezik harckocsikkal.
A projekt egyik legnagyobb újdonsága, hogy nem egy már meglévő nemzeti fejlesztés exportjáról van szó, hanem egy olyan közös fegyverrendszerről, amelynek kialakításában valamennyi részt vevő ország már a kezdetektől fogva szerepet vállal, így a fejlesztési irányokat és a végleges kialakítást is közösen határozzák meg.
