Margherita Sarfatti – akit az évek során „a fasizmus anyjaként”, „Il Duce zsidó szeretőjeként” vagy éppen „Mussolini másik nőjeként” emlegettek – meghatározó és rendkívül összetett szerepet játszott Benito Mussolini felemelkedésében.
A zsidó származású műkritikus, író és mecénás nemcsak a diktátor közeli bizalmasa volt, hanem jelentős hatással bírt Benito Mussolini politikai gondolkodására és a fasiszta ideológia kialakulására is.
A kezdetek
Margherita a velencei zsidó gettó egyik tehetős és befolyásos családjába született, amelynek gyökerei egészen a 13. századig nyúltak vissza. Apja ügyvéd és üzletember volt, aki a velencei kormányzatban is szerepet vállalt. Rokoni kapcsolatban állt a később világhírűvé vált írónővel, Natalia Ginzburggal is.
Margherita már fiatalon érdeklődni kezdett a szocialista eszmék iránt. Tizennyolc évesen, szülei tiltakozása ellenére férjhez ment a nála 14 évvel idősebb, sikeres ügyvédhez, Cesare Sarfattihoz. Három gyermekük született, később pedig Milánóba költöztek, ahol Margherita irodalmi és művészeti szalont működtetett.
Miután apja 1908-ban meghalt, jelentős vagyont örökölt, amely lehetővé tette számára, hogy művészeket támogasson – később pedig Mussolinit is. A későbbi diktátorral 1911-ben ismerkedett meg, amikor Mussolini az Avanti! című szocialista lap szerkesztője lett, Sarfatti pedig műkritikákat publikált az újságban.
Margherita és Mussolini
Kapcsolatuk során Sarfatti segített Mussolininak szalagcímeket írni, politikai gondolatokat formálni és a fasiszta ideológia alapjait kidolgozni. Legidősebb fia, Roberto az első világháborúban esett el, Mussolini pedig példaként emlegette őt mint zsidó katonát, aki az olasz hadsereg egyik legmagasabb kitüntetését kapta meg.
A háború után Sarfattit nézetei miatt kizárták a Szocialista Pártból, ezt követően más lapoknak kezdett írni. Mussolinival való kapcsolata ekkor még szorosabbá vált, és kulcsszerepet játszott az úgynevezett „Marcia su Roma”, vagyis a „Menetelés Rómába” megszervezésében. Az 1922 októberében lezajlott eseménysor vezetett Mussolini hatalomra kerüléséhez: több ezer fasiszta indult Róma felé, bár maga Mussolini személyesen nem vett részt a menetelésben. Férje 1924-es halála után Sarfatti gyermekeivel Rómába költözött.
„Margherita Sarfatti nélkül Mussolini nem jutott volna oda, ahová végül eljutott”
– mondta róla Joe Wright, a Mussolini című sorozat rendezője. „Központi szerepet játszott Mussolini fejlődésében: segített kialakítani a róla alkotott képet, kapcsolatot teremteni az emberekkel, és megpróbálta enyhíteni a feketeingesek brutalitását”. Sarfatti 1925-ben kedvező hangvételű életrajzot írt Mussoliniról, amelyet 18 nyelvre fordítottak le.
A zsidótörvények
Zsidó származása azonban csak később vált igazán hangsúlyossá. Bár Mussolini kezdetben nem mutatott antiszemita nézeteket, és a korai olasz fasizmusban több zsidó gondolkodó is szerepet vállalt, idővel Olaszországban is életbe léptek a zsidóellenes faji törvények.
„1930-ban arra kényszerítették, hogy áttérjen a katolikus hitre” – mondta Wright. „Végül Mussolini azért fordult el tőle, mert zsidó volt. Fokozatosan eltávolította a befolyásos pozíciókból, majd a faji törvények miatt az országot is el kellett hagynia.”
1938. november 14-én Sarfatti elmenekült a Comói-tó közelében található otthonából. Két bőröndöt vitt magával, valamint azt az 1272 levelet, amelyet Mussolini írt neki húsz év alatt – ezekben remélt későbbi védelmet találni. Mussolini később lányát és vejét is elküldte hozzá, hogy próbálják rávenni a hazatérésre, ám Sarfatti visszautasította ezt. A Mussolini-rezsim ráadásul családját sem kímélte: nővérét és sógorát átadták a náciknak, akik Auschwitzba deportálták őket, és már útközben meghaltak.
Egy 1951-es interjúban Sarfatti azt állította, Mussolini nem saját akaratából vezette be a zsidótörvényeket. „Ez hazugság” – mondta. „Az utolsó pillanatig ellenezte őket, és nem akarta bevezetni őket. Kényszerítették rá.” Miután száműzetésben élt Franciaországban és Dél-Amerikában, később visszatért Olaszországba, ahol cikkeket és könyvet is publikált Mussolinival való kapcsolatáról. Azt vallotta, hogy a fasizmus eredetileg pozitív elképzelésként indult, Mussolini azonban idővel megváltozott.
„Egy évtizednyi hatalom után már a belső szabadságjogokat is tagadni kezdte, és az államnak akarta alárendelni az emberek lelkét is”
– fogalmazott. „A fasizmus díszlete mögött korrupció rejtőzött.”
Sarfatti több alkalommal is ellátogatott Izraelbe. Szimpátiával viseltetett a Ze’ev Zsabotinszkij által alapított revizionista cionista mozgalom bizonyos irányzatai iránt, ugyanakkor a cionizmust teljes egészében nem támogatta. Párizsban többször találkozott Chaim Weizmannal is, aki később Izrael első államelnöke lett.
Margherita Sarfatti 1961-ben, 81 éves korában halt meg.
Azért valami itt nem gömbölyű: Nagy vagyont örököl, hogy a szocialistákat támogassa, majd kizárják a pártból a fasiszta nézetei miatt, hogy utána zsidóként üldözhessék, minek után közösséget vállal Zsabotinszkijjel és a cionista eszmékkel. Talán vegyük át még egyszer, de ezúttal indítsuk a legelejéről. Onnan, hogy cionista volt világ életében, a többi meg jött magától, és mindjárt gömbölyűvé válik a dolog, hisz Izrael is ezt az utat járja be, meg rajta kívül sokan mások, például egyes bankárok.
Kitiltották Franciaországból az izraeli belbiztonsági minisztert
A döntés válasz a gázai flottilla aktivistáival szembeni, nagy nemzetközi felháborodást kiváltó, megalázó bánásmódra.
Az egyik zsidó kitalálja a fasizmust , a másik meg retteg tőle.
Mindenkinek megvan a saját biznisze …
Innentől meg egészen nyugodtan írhatok zsidó fasizmusról.
Imre bácsi sem tiltakozhat miatta … :))
Az ilyen emberek nem zsidóként gondolkodnak csak olyan rasszisták mint te vezetik le származásából.
Írni írhatsz bármit de bizonyítani nem tudod.
Ami biztos:
-erősen asszimilált, világi olasz értelmiségi volt;
-inkább olasz nacionalistának és modernistának tekintette magát;
-a korai olasz fasizmus egyik fontos kulturális alakja lett;
-hosszú ideig közeli kapcsolatban állt Benito Mussolinivel;
-a 1920-as években még sok olasz zsidó támogatta a fasizmust, mert akkor az olasz fasizmus kezdetben nem volt nyíltan antiszemita;
-később, amikor Mussolini a náci Németország felé közeledett és bevezették az antiszemita faji törvényeket, -Sarfatti háttérbe szorult és emigrálnia kellett.
Tehát etnikailag és családilag zsidó volt, de politikailag és kulturálisan elsősorban olasz nacionalista és fasiszta értelmiséginek tartotta magát.
Szóval te származásából vezeted le a gondolkodásmódját.
Nem tudom bizonyítani … :))
„A fasiszta mozgalom maga is aránytalanul zsidó mozgalom volt – tehát a zsidók arányaiban nagyobb részét alkották a pártnak, annak egész történetén keresztül, mint az olasz lakosság. 1938-ra a pártnak 10,215 felnőtt zsidó tagja volt.” (Amikor Olaszország teljes lakosságából körülbelül 47,000 volt zsidó.) „Mussolininek több zsidó munkatársa volt, így a kedvenc és legbefolyásosabb szeretője, Margherita Sarfatti. Róma főrabbija hivatalos áldásában részesítette Mussolinit, aki (olasz támaszponton) segítette a cionista haditengerészet kifejlesztését, mint a brit imperializmus elleni manővert.”
Forrás: Stanley G. Payne: A History of Fascism, 1914-1945, The University of Wisconsin Press, 1995, 240.old.
Vlagyimir Zsabotyinszkij (Ze'ev Jabotinsky), a revizionista cionizmus atyjának személyes titkára 1940-ben, az Egyesült Államokban töltött évei alatt Bencion Netanjahu (született Mileikowsky) történész volt. Ő volt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök édesapja.
Szóval : a Duce és a jelenlegi izraeli miniszterelnök közt
csak három ember a távolság … :))
Abból egyik az apja !
Ízlelgessed ezt a tényt.
Otthonról hozta magával a fasizmust !
Más , ennél jóval kisebb érintettség esetén az égig csap az ajvék !
Most meg lapultok , ugye ?
Ez pont olyan mintha az apám gondolkodásmódját vinném tovább.
Lehet, hogy nálatok ez van, nálunk azonban nem.
Róma főrabbija hivatalos áldásában részesítette Mussolinit, aki (olasz támaszponton) segítette a cionista haditengerészet kifejlesztését, mint a brit imperializmus elleni manővert.”
A kijelentés több különböző történelmi elemet kever össze, amelyek részben igazak, de fontos a pontosítás.
Valóban létezett együttműködés az olasz fasiszta rezsim és a revizionista cionista mozgalom egy része között az 1930-as években. Vlagyimir (Ze'ev) Jabotinsky mozgalma Olaszországban hozta létre a Betar Naval Academy nevű tengerészeti iskolát Mussolini beleegyezésével. Az iskola később több olyan embert képzett, akik részt vettek az izraeli haditengerészet kialakulásában.
Ennek hátterében főleg geopolitikai érdekek álltak: Benito Mussolini a brit befolyás gyengítését kereste a Földközi-tengeren és a Közel-Keleten, míg a revizionista cionisták britellenesek voltak a palesztinai brit mandátum miatt.
Ugyanakkor nem szabad ebből azt a következtetést levonni, hogy „a cionizmus” egésze vagy az összes zsidó szervezet Mussolini támogatója lett volna. A cionista mozgalom nagyon megosztott volt, és sok zsidó szervezet kifejezetten antifasiszta álláspontot képviselt.
A „Róma főrabbija hivatalos áldásban részesítette Mussolinit” állításnak van történelmi alapja abban az értelemben, hogy az olasz zsidó vallási és közösségi vezetők egy része a húszas–harmincas évek elején lojális volt az olasz államhoz és kezdetben nem tekintette Mussolinit antiszemita veszélynek. Az olasz fasizmus kezdetben valóban nem volt annyira nyíltan antiszemita, mint a német nemzetiszocializmus. Ez azonban 1938-ban megváltozott az olasz fajvédő törvényekkel, amelyek súlyosan érintették az olasz zsidókat is.
Tehát a mondat magja történelmileg részben igaz, de leegyszerűsítő, mert különböző korszakokat, irányzatokat és szereplőket mos össze.
Összesítve: amolyan vérvádat írtál le aminek semmilyen alapja nincs
Ehhez mit szólsz: a magyarok mind fasiszták és népirtók voltak a 2VH-ban
Összesítve : igaz , amit írtam , de mivel vérvád , nem igaz.
Gratulálok … :))
Ehhez mit szólsz : nem a magyarok , hanem az Olaszországban
tanuló magyarországi zsidó diákok alapítottak fasiszta
alapszervezetet ….
Lám , a zsidók már akkor fasiszták voltak !
nem a magyarok , hanem az Olaszországban
tanuló magyarországi zsidó diákok alapítottak fasiszta
alapszervezetet ….
„fasiszta alapszervezetet ….”
azt olaszok alapitottak, mar regen elöttük …
te fasiszta egyetemi szervezetekre gondolsz, ami nem ugyan az …
de te ezt nem ertheted …
„a zsidók már akkor fasiszták voltak !”
Ember, ez mennyire GYENGE ERV: a fiatal diakok egy resze csatlakozik a fasiszta mozgalmakhoz, ott diak szervezeteket alapitanak:
ES TE EBBÖL KÖVETKEZTETSZ az egesz Italiaban elö zsidosagra ?
Normalis vagy ?
Szokászos általánositása ha a zsidókról van szó
Nagyon buta MES1
Aha. A zsidók. Az összes.
Ezek szerint az összes magyar népirtó volt?
„A zsidó kisebbség integrációjának mértékét az átlagon felül magas számú vegyes házasság is mutatja.[14]
Az olasz társadalomba való sikeres integrációs folyamatot és a zsidók erős azonosulását az olasz állammal a fasizmus sem szakította meg, különösen azért, mert a vallási hovatartozás hosszú ideig nem számított kérdésnek.[15] Az olasz zsidóság fasizmussal szembeni magatartása nagyrészt megfelelt a többi olasz hozzáállásának, és a zsidó kisebbség teljes egyenjogúságából eredt.”
Forrás: Stanley G. Payne: A History of Fascism, 1914-1945, The University of Wisconsin Press
Ugyanebböl a könyvböl.
„1938-ra a pártnak 10,215 felnőtt zsidó tagja volt.” (Amikor Olaszország teljes lakosságából körülbelül 47,000 volt zsidó.”
A maradek 37 ezret meg kihagyod, es szerinted „a zsidók már akkor fasiszták voltak !”
Tehat a fele sem.
Ez teljesen szalmabab erveles, megint hülyeseget irsz.
Badoglio, Mussolini, Ciano, … ezek zsidok voltak buta baratom?
A zsidóság hány százaléka lett a fasiszta párt tagja ?
Kis pászkapusztítóm … :))
„1938-ra a pártnak 10,215 felnőtt zsidó tagja volt.” (Amikor Olaszország teljes lakosságából körülbelül 47,000 volt zsidó.”
A maradek 37 ezret meg kihagyod, es szerinted „a zsidók már akkor fasiszták voltak !”
Tehat a fele sem.
Ez teljesen hulladek erveles, kuka az irasod, megint hülyeseget irsz.
Hogyan is szól a mondás?
Miután ez az okos nő lelépett, a siker is elhagyta szép lassan a "Duce"-t és nem csak sikertelen férfivé vált, hanem nagyon csúcsány végezte; a lábánál fogva fellógatták Miláno egyik hirhedt terén, ott ahol a nácik korábban olasz partizánokat végeztettek ki.