A UN Watch jogi elemzése a „nemzetközi jog eltorzításával” vádolja Francesca Albanesét, aki az Emberi Jogi Tanácsnak benyújtott jelentésében figyelmen kívül hagyta a Hamász „nyíltan kinyilvánított népirtási szándékát”.
Az ENSZ tevékenységét monitorozó genfi civil szervezet, a UN Watch új jogi elemzése azzal vádolja a hírhedt Izrael-gyűlölő ENSZ-különmegbízottat, Francesca Albanesét, hogy az Emberi Jogi Tanácsnak benyújtott márciusi jelentésében eltorzította a nemzetközi jogot. A jelentésben Albanese azt írta, hogy
Izrael intézkedései ‘megfelelnek a népirtásról szóló egyezmény szerinti népirtás kritériumainak’, és ‘folyamatos, a terület egészére kiterjedő pszichológiai terrorrendszerről’ beszélt.
Kijelentette, hogy „a kínzás a folyamatban lévő izraeli népirtás és a tágabb értelemben vett telepes-kolonialista apartheid strukturális jellemzője”. A woke nyelvhasználattal a világszervezet tisztviselője, aki korábban számos antiszemita botrányba keveredett, végképp egyértelművé tette, hogy nem képes objektíven megítélni a zsidó államot.
Egy Izrael-gyűlölő ENSZ-tisztviselő torzításai
Dina Rovner, a UN Watch jogi tanácsadója azt írja, hogy Albanese következtetései „nem nyújtanak új bizonyítékot a bűncselekmény alapvető elemét képező népirtási szándékra”, és olyan cáfolt állításokra és nem mainstream jogi elméletekre támaszkodnak, amelyek „radikálisan kiterjesztik a kínzás fogalmát a meglévő nemzetközi jogon túlra”.
„Az eredmény a valóság teljes kifordítása” – írta Rovner.
A Hamász nyíltan kinyilvánított népirtási szándékát és tömeges atrocitásait Izrael által elkövetett bűncselekményekként állítják be. Miközben a Hamász alapokmánya nyíltan népirtásra szólít fel Izrael ellen, Albanese éppen Izraelt vádolja ilyen szándékkal.
Sőt, teszi hozzá a UN Watch, azokat a bűncselekményeket – „tömeges gyilkosságok, tömeges kitelepítések, lakóépületek és infrastruktúra tömeges megsemmisítése, tömeges éhezés, [valamint] az alapvető orvosi ellátásból való tömeges kizárás” -, amelyeket a jelentés Izraelnek tulajdonít, a Hamász követte el október 7-én az izraeli civilek ellen, majd azt követően a gázai túszok ellen.
A civil szervezet azt követően tette közzé jelentését, hogy Franciaország februárban Albanese lemondását követelte, hivatkozva Izraelről tett „felháborító és elítélendő kijelentéseire”.
Egy büntetőjogi fogalom mint a politikai sérelem metaforája
Albanese folyamatosan a palesztinok szisztematikus „kínzásával” vádolja a zsidó államot, holott ahhoz az a konkrét szándék lenne szükséges, hogy tiltott célból súlyos fájdalmat vagy szenvedést okozzanak – hívja fel a figyelmet a manipulációra a civil szervezet.
A fegyveres konfliktusok elkerülhetetlenül szenvedést okoznak, de a katonai műveleteket katonai célok elérése érdekében hajtják végre – nem pedig azért, hogy a fájdalom önmagában legyen a cél.
Ezen különbségtétel eltörlése a kínzást egy pontosan meghatározott bűncselekményből a háború következményeinek gyűjtőfogalmává, a politikai sérelem metaforájává alakítja át. Azzal, hogy a kínzást „időn és téren átívelő”, diffúz „környezetként” ábrázolja, a jelentés a jogi elemzést erkölcsi narratívával helyettesíti.
A jelentés Albanesét ezenkívül azzal vádolja, hogy teljesen kihagyja az izraeli túszok Hamász által tényleges megkínzását, eleve negligálja a Hamász terrorizmusát és a fegyveres konfliktus kontextusát,
illegitimnek tartja Izrael jogos biztonsági igényét, és izraeli vezetők nyilatkozatainak szándékos eltorzításával gonosz, népirtó szándékot tulajdonít nekik.
Az olasz származású Francesca Albanese az ENSZ különmegbízottja a 1967 óta megszállt „palesztin területek” emberi jogi helyzetének vizsgálatára. Egyoldalú, Izrael-gyűlölő és esetenként nyíltan antiszemita megnyilvánulásai miatt legutóbb az ENSZ főtitkára is elhatárolódott tőle, Franciaország pedig a menesztését követelte.
