Irán az áramszektora elleni támadásra úgy fog válaszolni, hogy Izrael erőműveit, valamint a régió országaiban az amerikai támaszpontokat árammal ellátó erőműveket veszi célba – áll a Forradalmi Gárda (IRGC) közleményében. Más fenyegetéseket is küldtek.
Úgy tűnik, Irán vezetése egyre keményvonalasabb álláspontot képvisel: a háborúban nem hajlandóak visszavonulni, még akkor sem, ha ez civilek és a polgári infrastruktúra károsodásával jár.
Elszántak vagyunk, hogy minden fenyegetésre olyan mértékű válaszlépéssel reagáljunk, amilyen hatást az elrettentés szempontjából kivált… Ha az áramellátást támadjátok, mi is az áramellátást támadjuk
– jelentette ki az IRGC.
A Forradalmi Gárda közleménye ugyanakkor úgy tűnik, visszavonja a régió sótalanító üzemei ellen korábban megfogalmazott fenyegetéseket, amelyek az Öböl-menti országok ivóvízellátása szempontjából kulcsfontosságúak.
Irán a fokozott agresszióra tér át
„A hazug amerikai elnök azt állította, hogy a Forradalmi Gárda támadást tervez a sótalanító üzemek ellen, és ezzel nehézségeket okoz a régió országainak lakosságának” – áll az állami médiában közzétett nyilatkozatban.
Szombaton Donald Trump figyelmeztetett, hogy iráni erőműveket fognak célba venni, ha Teherán 48 órán belül nem nyitja meg teljesen a Hormuzi-szorosot minden hajóforgalom számára.
Az izraeli állami KAN News vasárnap arról számolt be, hogy az IRGC úgy döntött: fokozza a háborúban alkalmazott taktikáját, és a „regionális védelem” stratégiájáról a fokozott agresszióra tér át.
A jelentés szerint Irán a hétvégén megkezdte a döntés végrehajtását egy sor olyan lépés révén, amelyeket operatív eszkalációként és fenyegetésekként jellemeztek – írja a The Jerusalem Post.
Ezek között szerepeltek az iráni támadások fokozása a Perzsa-öböl államainak energia-infrastruktúrája ellen, rakétatámadások a dimonai izraeli atomlétesítmény felé, valamint egy nagy hatótávolságú támadás a mintegy 4000 kilométerre fekvő Diego Garcia-i amerikai támaszpont ellen.
Kiterjesztett fenyegetések
A jelentés szerint Irán azzal fenyegetőzött, hogy teljesen lezárja a Hormuzi-szorost, megkezdi a tranzitdíjak beszedését a térségben, és kiterjeszti tevékenységét azzal, hogy bevonja a húszi milíciát a hadjáratba. A felsorolt további fenyegetések között szerepeltek a dohai és az Al Jazeera székházát érintő lehetséges támadások is.
Az iráni politikai fejleményekkel jól ismerős belső forrás a KAN News-nak elmondta, hogy
a vezetés kemény vonalat követ, amelynek értelmében nem lesz visszavonulás a háborúban, még akkor sem, ha ez civilek és a polgári infrastruktúra károsodásával jár.
A forrás szerint a változás a hatalmi központok átrendeződését követi, amelynek során a szélsőségesebb elemek kerültek vezető szerepbe, jelezve, hogy a polgári áldozatok száma ebben a szakaszban nem döntő szempont.
A jelentés szerint Iránban növekszik a gazdasági nyomás, mivel a háború és a szigorodó szankciók hatással vannak a dolláráramlási csatornákra, beleértve azokat az útvonalakat is, amelyek a korábban a Perzsa-öbölbeli államokon keresztül kerültek meg a korlátozásokat.
A KAN szerint a gazdasági hatások növelik a nyomást a lakosságra, de ebben a szakaszban nem várható, hogy ez megváltoztatná a rezsim magatartását.
- 12:15
2022. március 20. - 06:13
2026. január 11. - 19:002023. január 22.
