Az Egyesült Államok több mint 16 milliárd dollár értékű „sürgősségi” fegyvereladást készül jóváhagyni az iráni háborúval összefüggésben.
A „sürgősségi” fegyvereladások elsősorban radarrendszerek és légvédelmi eszközök, de támadófegyverek formájában is érkeznek az Irán által megtámadott arab szövetségesekhez. A tervezett csomag része többek között egy 8 milliárd dollár értékű radarrendszer-szállítás Kuvaitnak, valamint mintegy 8,4 milliárd dollárnyi különböző légvédelmi és fegyverzeti eszköz az Egyesült Arab Emírségek számára.
Sürgősségi fegyvereladások az iráni megtorlótámadások után
Az amerikai külügyminisztérium több, nyilvánosságra hozott dokumentumban jelezte, hogy kész engedélyezni számos nagy értékű fegyvereladást. A csomag részeként Kuvait fejlett lég- és rakétavédelmi radarrendszereket kapna, míg az Egyesült Arab Emírségek egyebek mellett egy nagy hatótávolságú radart, drónellenes rendszereket, levegő-levegő rakétákat, és ami a legérdekesebb: az F-16-os vadászgépekhez kapcsolódó fegyverzetet és korszerűsítéseket szerezhetne be. Jordánia számára repülőgép-javítási munkákra és pótalkatrészekre biztosítanának mintegy 70 millió dollárt.
Az Emírségek számára tervezett eladások jelentős mennyiségű precíziós fegyvert tartalmaznak: 1500 darab GBU-39/B kis átmérőjű bombát, valamint több mint ezer GBU-31 típusú irányított bombához szükséges irányítókészletet. Emellett akár 400 darab AIM-120C-7 vagy AIM-120C-8 közepes hatótávolságú levegő-levegő rakéta is a csomag része lehet.
A fegyvereken túl a megállapodás kommunikációs és irányítási rendszereket, titkosító eszközöket, navigációs berendezéseket, küldetéstervező szoftvereket, valamint kiképzési és logisztikai támogatást is magában foglal. Külön kiemelendő a tíz darab FS-LIDS integrált légvédelmi rendszer, amely drónok elleni védekezésre szolgál, és többféle érzékelőt, elektronikai hadviselési képességet és elfogóeszközt egyesít. A csomag további elemei az Egyesült Arab Emírségek meglévő THAAD rakétavédelmi rendszerének erősítését szolgálják, beleértve új radarrendszereket és irányítóegységeket.
Az amerikai külügyminiszter a nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva sürgősnek minősítette az eladásokat, így azok mentesülhetnek a hagyományos kongresszusi felülvizsgálati eljárás alól. A döntés célja, hogy megerősítse a térségbeli szövetségesek védelmi képességeit az iráni fenyegetéssel szemben.
Az Emírségek titokban már részt vehet a műveletekben?
Az Emírségek számára értékesítendő támadófegyverek „sürgősségi” eladása árulkodó jel lehet, hogy hamarosan akár Abu-Dzabi is beléphet a konfliktusba – feltéve, ha ez már nem történt meg.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a héten különös felvételek kerültek nyilvánosságra Iránból, amelyeken két delta szárnyú vadászgép volt látható a dél-iráni Siráz városa felett. A vadászgépek pontos típusa nem volt azonosítható egyértelműen, de szakértők szerint valószínűsíthetően Dassault Rafale, Eurofighter Typhoon vagy Dassault Mirage 2000 gépek lehettek, ami azért is különösen figyelemre méltó, mert sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem üzemelteti ezeket a típusokat.
Ez pedig felvetette annak lehetőségét, hogy a konfliktusba eddig hivatalosan be nem lépő országok közül egy mégis szerepet vállalhatott az iráni műveletekben – igaz, csak titokban.
A lehetséges „elkövetők” között több Öböl-menti állam neve is felmerült, például az Egyesült Arab Emírségek is, amely Mirage 2000 és Rafale vadászgépeket is üzemeltet.
Ennek kapcsán fontos megjegyezni, a múlt héten egy izraeli tisztviselő azt állította, hogy az Egyesült Arab Emírségek csapást mért egy iráni sótalanító létesítményre, ami az első ilyen jellegű arab megtorló támadás volt a válogatás nélküli iráni drón- és rakétámadásokra. Egy magas rangú emírségi tisztviselő ugyanakkor később tagadta a The Jerusalem Postnak, hogy részt vettek volna az iráni sótalanító létesítmény elleni csapásban, ellentmondva az izraeli tisztviselő korábbi állításainak.
„Nehéz megérteni az izraeli magatartást és a Jeruzsálemből érkező tájékoztatások jellegét”
– mondta egy, az Egyesült Arab Emírségekhez közel álló forrás a The Jerusalem Postnak, és azzal vádolta az izraeli tisztviselőket, hogy kiszivárogtatták az iráni támadásról szóló jelentéseket. „Nem helyénvaló, hogy egy magas rangú izraeli forrásként leírt személy a nevünkben beszéljen, vagy pletykákat terjesszen egy másik szuverén állam cselekedeteiről” – mondta a forrás. „Ez egy szuverén állam, amely függetlenül hozza meg döntéseit.”
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
- 10:00
2025. március 2. - 18:00
2026. február 4. - 15:38
2019. augusztus 29.
