Az Európai Bizottság elnöke olyat mondott ki, amit európai vezetőtől nem sokszor hallunk. Ursula von der Leyen új célokat tűzött ki a nukleáris szabályozás harmonizálása és kisebb reaktorok bevezetése terén.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kedden kijelentette, hogy Európa elfordulása az atomenergiától „stratégiai hiba” volt. Ezt szerinte csak most, az iráni háború tárta fel.
„Az atomenergia részarányának a csökkentése egy döntés volt, és úgy gondolom,
stratégiai hiba volt Európa részéről, hogy hátat fordított egy megbízható, megfizethető és alacsony kibocsátású energiaforrásnak”
– ismerte el von der Leyen egy Párizs közelében megrendezett atomenergia-csúcstalálkozó megnyitóján. Ezt egyébként 11 uniós állam már 2024-ben felismerte, amikor közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben a nukleáris energiában rejlő lehetőségek”teljes körű kiaknázására” szólítottak fel.
Von der Leyen alapot hoz létre az atomenergia támogatására
„A fosszilis tüzelőanyagok tekintetében teljesen függünk a drága és ingadozó importtól. Ez strukturális hátrányt jelent számunkra más régiókkal szemben” – hangsúlyozta.
A Bizottság elnöke arra reagált, hogy az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúja megrongálta a főbb olajfinomítókat, és a Hormuzi-szoros időleges lezárásához vezetett – ez a hajózási útvonal a világ olajellátásának egyik fő szűk keresztmetszete.
Von der Leyen a háborút ‘erős emlékeztetőnek’ nevezte a fosszilis tüzelőanyagok importjától való függőségből fakadó sebezhetőségre.
A csúcstalálkozón von der Leyen bejelentette egy 200 millió euró összegű alap létrehozását az európai nukleáris innováció támogatására – írja hírügynökségek nyomán a Deutsche Welle.
Elmondta, hogy „míg 1990-ben Európa villamosenergia-termelésének egyharmada nukleáris energiaforrásokból származott, ma ez az arány csak 15% körül mozog”.
Az Európai Unióban egyébként az atomenergia 2023 januárja óta számít az úgynevezett „zöld taxonómia” részének, tehát fenntarthatónak.
Macron: energiafüggetlenség és dekarbonizáció
Németország volt az egyik olyan ország, amely a 2011-es fukusimai katasztrófa után kizárólag ideológiai okokból, féresöpörve a racionális érveket, agresszíven leállította a kifejezetten klímabarát atomenergia termelését. Von der Leyen akkor Angela Merkel minisztereként az elsők között támogatta a lépést.
Franciaország továbbra is alkalmazta ezt a technológiát, amely ma már az ország villamosenergia-termelésének több mint kétharmadát adja.
Az atomenergia kulcsfontosságú szerepet játszik a függetlenség – és ezzel az energiaellátás függetlensége – és a dekarbonizáció, azaz a szén-dioxid-semlegesség összeegyeztethetőségében
– mondta Emmanuel Macron francia elnök a csúcstalálkozón.
„Ez jól látható a jelenlegi geopolitikai helyzetben: ha túlzottan függünk a szénhidrogénektől, azok nyomásgyakorló eszközzé, sőt destabilizáló tényezővé válhatnak” – jelentette ki.
A jövő reaktora: kicsi, olcsó, moduláris
Von der Leyen bejelentette, hogy céljuk 2030-ig kis moduláris reaktorokat (SMR) vezetni be az EU-ban, és harmonizálni a tagállamok szabályozását.
A hagyományos, körülbelül 1000 megawatt teljesítményű reaktorokkal ellentétben az SMR-ek körülbelül 300 MW teljesítményűek, de olcsóbbak és gyorsabban építhetők, mert gyárakban tömeggyárthatók.
A logika nagyon egyértelmű. Ha biztonságos a bevezetésük, akkor egyszerűen be kell vezetni őket egész Európában
– mondta von der Leyen. Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök pedig kijelentette, hogy országa „vezetni kívánja a párbeszédet” a hajózás dekarbonizálásának érdekében történő atomenergia-felhasználásról.
Nem a klímavédelem számított, hanem a zöld lobbi
Az Európai Bizottság a közelgő 2028-2034-es költségvetésében először javasolta, hogy az atomenergia uniós finanszírozásra jogosult legyen – írta februárban az Euronews, amelyik akkor úgy értesült: a javaslatot valószínűleg nem fogadják el, de olyan országok, mint Belgium vagy Olaszország, fontolgatják a nukleáris energia megtartását vagy visszahozását.
Von der Leyen beismeréséről egyébként a Welt klímaszakértő kommentátora azt írja, hogy az felfedi a téves irányt:
a német energetikai átállás elsősorban nem klímavédelmi program, hanem az atomenergia-ellenes mozgalomban gyökerezik,
amely a növekedéskritikus, a szél- és napenergiából származó ingadozó energiákért lobbizó mozgalom, és amelynek leghatalmasabb támogatói mindig a szövetségi környezetvédelmi minisztériumban találhatók. Ennek a körnek a szerző szerint soha nem voltak jó érvei, ellenben „agresszív agitációval” érte el az atomenergia kivezetését. Az atomerőművek támogatóit „jobboldali hálózatnak”, „klíma-tagadóknak” vagy hasonlóknak bélyegezték.
- 16:00
2023. március 8. - 15:192019. július 15.
- 17:132019. július 11.
