A világhírű egykori nemzetbiztonsági tanácsadó szerint Irán néhány napon belül atomfegyverhez képes jutni Észak-Koreától.
John Bolton, aki Donald Trump első elnöki ciklusa idején nemzetbiztonsági tanácsadóként dolgozott, a brit sajtónak adott interjújában azt mondta: az amerikai-izraeli hadművelet „nagyon jelentős károkat” okozott Irán nukleáris programjában. Hozzátette azonban, hogy a bombázások nem semmisítették meg teljesen az infrastruktúrát.
Észak-Koreából vásárolhat atomfegyvert az iráni rezsim?
Bolton szerint a legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy Irán akár külföldről is gyorsan nukleáris fegyverhez juthat. A volt nemzetbiztonsági tanácsadó úgy véli: egy egyszerű banki átutalás az észak-koreai központi banknak elegendő lehetne ahhoz, hogy Teherán megszerezze a hőn áhított nukleáris képességet.
Állítása szerint Észak-Korea akár 72 órán belül eljuttathatna egy nukleáris eszközt Iránba. A fegyvert repülőgépre helyezhetnék, amely Oroszországon keresztül repülne a Közel-Keletre.
„Az Észak-Korea és Irán közötti kapcsolatok – mind a ballisztikus rakéták, mind a nukleáris technológia terén – nagyon is valósak”
– mondta Bolton, aki szerint a két ország együttműködése komoly proliferációs fenyegetést jelent.
A volt nemzetbiztonsági tanácsadó arra is figyelmeztetett, hogy a jelenleg kialakuló geopolitikai blokkban – amelyben Kína és Oroszország egyre szorosabb együttműködést alakít ki – Irán és Észak-Korea egyfajta „előretolt állásként” működik. Ez a tengely szerinte növeli annak veszélyét, hogy a két rezsim egymást segítve próbál nukleáris fegyverhez vagy fejlettebb rakétatechnológiához jutni.
Bolton úgy véli, hogy az iráni vezetés nukleáris ambíciói önmagukban is indokolhatják a rezsimváltást az országban. Szerinte Iránnak „normális kormányzatra” lenne szüksége – akár katonai vezetésre, akár demokratikus rendszerre –, amely nem teokratikus ideológiák mentén törekszik atomfegyver megszerzésére.
Észak-Korea kiállt az iráni rezsim mellett
Nem meglepő módon, Észak-Korea nyíltan bírálta az Irán elleni amerikai és izraeli csapásokat. A konfliktus kirobbanása után kiadott nyilatkozatában a phenjani külügyminisztérium szóvivője „illegális agressziónak” és a szuverenitás „legsúlyosabb megsértésének” nevezte a támadást. Az észak-koreai rezsim szerint az akció a nemzetközi jog megsértését és a katonai erővel való visszaélést jelenti, és azt állította, hogy az Egyesült Államok ismét bebizonyította „romboló szerepét a globális béke és stabilitás szempontjából”.
Az iráni-észak-koreai kapcsolatok már évtizedek óta épülnek, különösen a rakétatechnológia területén. Elemzők szerint a két ország már a nyolcvanas évektől kezdve együttműködik ballisztikus rakéták fejlesztésében, és több iráni rakétarendszer technológiai alapjai észak-koreai eredetűek. A szakértők úgy vélik, hogy a katonai és technológiai együttműködés az elmúlt években tovább erősödött.
A két államot a nemzetközi szankciók és a Nyugattal fennálló konfliktusok is közelebb hozták egymáshoz. Szakértők szerint Irán és Észak-Korea nemcsak fegyvertechnológiában, hanem gazdasági és diplomáciai téren is támogatja egymást, ami komoly aggodalmat kelt a nemzetközi közösségben, különösen a nukleáris fegyverek elterjedésének veszélye miatt.
