Újabb diplomáciai feszültség alakult ki Washington és London között, miután Donald Trump amerikai elnök élesen bírálta a brit kormányt az Irán elleni hadműveletek során tanúsított korlátozott támogatás miatt. Az amerikai elnök kijelentette: „emlékezni fog” arra, hogy Nagy-Britannia nem állt azonnal az Egyesült Államok mellé a konfliktus kezdetén.
Trump a Truth Social közösségi platformon közzétett bejegyzésében azt írta, hogy az Egyesült Királyság „komolyan fontolgatja” két repülőgép-hordozó közel-keleti bevetését, de szerinte az amerikai erőknek már nincs szükségük erre a segítségre.
„Az Egyesült Királyság, egykori nagyszerű szövetségesünk – talán a legnagyobb – végre komolyan fontolóra veszi, hogy két repülőgép-hordozót küld a Közel-Keletre. Rendben van, Starmer miniszterelnök úr, már nincs rájuk szükségünk. De emlékezni fogunk.
Nincs szükségünk olyanokra, akik csak akkor csatlakoznak a háborúhoz, amikor már megnyertük”
– írta Trump.
Vita a brit bázisok használata körül
A feszültség gyökere az volt, hogy Keir Starmer brit miniszterelnök kezdetben nem engedélyezte az amerikai erőknek, hogy brit katonai bázisokat használjanak az Irán elleni első csapások során.
A brit kormányfő azzal indokolta döntését, hogy előbb meg akart bizonyosodni a katonai műveletek jogszerűségéről és megfelelő előkészítéséről.
Starmer később engedélyt adott az amerikai erőknek a brit bázisok használatára olyan műveletekhez, amelyeket „védelmi jellegűnek” nevezett, például iráni rakétaraktárak vagy indítóállások elleni támadások esetében.
Repülőgép-hordozó készülhet bevetésre
A brit védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy előkészítik a HMS Prince of Wales repülőgép-hordozót egy esetleges közel-keleti bevetésre.
Egy brit tisztviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a hajó tényleges telepítéséről még nem született végleges döntés.
A Trump–Starmer kapcsolat már korábban is feszült volt. A brit miniszterelnök idén bírálta Trump Grönland megvásárlására vonatkozó elképzelését, és „őszintén felháborítónak” nevezte az amerikai elnök korábbi kijelentését, miszerint az európai csapatok elkerülték a frontvonalbeli harcokat az afganisztáni háborúban.
