Olyan hírszerzési információk láttak napvilágot, amelyek szerint Oroszországot követően Kína is mérlegeli, hogy segítséget nyújtson Iránnak.
Úgy tűnik, hogy Oroszország és Kína is beszáll a súlyos csapásokat elszenvedő iráni erők megsegítésébe.
Hogyan néz ki az orosz és kínai segítség?
Amint arról a Neokohn is beszámolt, kiderült, hogy Oroszország hírszerzési információkat oszt meg Iránnal az amerikai csapatok, hadihajók és repülőgépek tartózkodási helyéről és mozgásáról, ami az első jele annak, hogy Moszkva közvetetten be kíván kapcsolódni a háborúba.
Az ügyben nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az Oroszország által Iránnak átadott információk jelentős része Moszkva fejlett katonai műholdrendszereiből származó felderítési képekből áll. Egyelőre nem világos, hogy Oroszország milyen ellenszolgáltatást kap ezért a támogatásért.
Az Egyesült Államok hírszerzési értesülései szerint eközben már Kína is mérlegeli, hogy pénzügyi segítséget, pótalkatrészeket és rakétakomponenseket biztosítson Iránnak
– mondta a CNN-nek három, az ügyet ismerő forrás.
Peking ugyanakkor eddig távol tartotta magát a konfliktustól. Kína jelentős mértékben függ az iráni olajtól, és a hírek szerint nyomást gyakorol Teheránra, hogy biztosítsa a hajók biztonságos áthaladását a Hormuzi-szoroson.
„Kína óvatosabb a támogatásával. Azt szeretné, ha a háború véget érne, mert veszélyezteti az energiaellátását”
– mondta az egyik, az ügyet ismerő forrás.
Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter szerdán újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország és Kína „valójában nem meghatározó tényezők” az Irán elleni háborúban.
Milyen segítség érkezhet még Kínából?
A háború kitörése előtt pár nappal a Reuters arról számolt be, hogy Irán közel áll a szuperszonikus kínai rakéták megvásárlásához, amelyek komoly fenyegetést jelenthetnek az amerikai haditengerészetre. A kínai gyártású CM-302 hajóelhárító rakéta beszerzéséről szóló megállapodás a végső szakaszába lépett, bár a szállítás időpontjáról egyelőre nem született megállapodás.
A szóban forgó, kínai gyártású CM-302 rakéták mintegy 290 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek, és szuperszonikus sebességgel, alacsony repülési magasságon haladva képesek kijátszani a hajók fedélzeti védelmi rendszereit. Két fegyverszakértő szerint rendszerbe állításuk jelentősen növelné Irán csapásmérő képességét, és közvetlen fenyegetést jelentene az amerikai haditengerészet térségben állomásozó erőire.
A rakétarendszerek beszerzéséről szóló tárgyalások legalább két éve zajlanak, ám a források szerint – köztük három, az iráni kormány által tájékoztatott tisztviselő és három biztonságpolitikai szakember – jelentősen felgyorsultak a júniusi, tizenkét napos izraeli-iráni háborút követően. A végső egyeztetések során magas rangú iráni katonai és kormányzati vezetők is Kínába utaztak, köztük Masszud Oraei védelmi miniszterhelyettes.
„Teljesen megváltoztatná a helyzetet, ha Irán szuperszonikus képességhez jutna a térségben lévő hajók elleni támadásokhoz”
– mondta Danny Citrinowicz, az izraeli hírszerzés egykori tisztje, aki jelenleg a jeruzsálemi Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) vezető kutatója . „Ezeket a rakétákat rendkívül nehéz elfogni.”
Szintén hetekkel a háború előtt, egy teheráni hivatalos találkozón Kína katonai attaséja szimbolikusan átadta az iráni légierő parancsnokának a Chengdu J-20 „Mighty Dragon” (Hatalmas sárkány) lopakodó vadászgép részletes méretarányos modelljét. A szimbolikus lépés rögtön elindította a találgatásokat arról, hogy Peking J-20-as gépekkel láthatja el az iráni rezsimet.
A J-20-as a kínai haderőfejlesztés szimbóluma és az ország első ötödik generációs, lopakodó képességekkel bíró vadászgépe. A 2017-ben hadrendbe állított típus nem csupán válasz volt az amerikai F-22 Raptor és F-35 Lightning II gépek légi dominanciájára, hanem a kínai légierő doktrínájának alapköve is lett egyben. A vadászgép célja a légi fölény kivívása és az ellenséges támogató egységek, például légi utántöltők és korai előrejelző gépek semlegesítése. A J-20-as folyamatos modernizáción megy keresztül, amelynek legfontosabb lépése a hazai fejlesztésű, nagyobb tolóerejű hajtóművek integrálása, ezzel végleg felszámolva a kínai repülőgépipar korábbi függőségét az orosz technológiától.
- 14:43
2026. március 6. - 14:00
2024. május 29. - 10:06
2026. március 1.
