A szakértők már a háború előtt is reális fenyegetésnek tartották, hogy az iráni iszlamista rezsim európai nagyvárosokat és katonai bázisokat vehet célba.
A közel-keleti háború egyre inkább eléri Európa és a NATO területét is. Mint ismert, Irán dróntámadásokat hajtott végre az Európai Unió soros elnökségét betöltő Cipruson működő egyik brit légibázis ellen, és a tegnapi éjszaka folyamán rakétát lőtt ki az amerikai taktikai nukleáris fegyvereket tároló incirliki NATO-bázis ellen.
Európát is fenyegeti az iráni háború
Az iráni külügyminisztérium szóvivője kedden Teheránból fenyegette meg az európaiakat, hogy maradjanak ki a háborúból. A szóvivő kijelentette: az európaiak bármilyen lépését „háborús cselekménynek” fogják tekinteni, és az európai városokat célzó válaszlépésekkel fognak reagálni rá.
Az Európára leselkedő fenyegetés sokkal nagyobb, mint azt sokan a kontinensen gondolják
– idéztük korábban Behnam Ben Taleblut, a washingtoni székhelyű Foundation for Defense of Democracies (FDD) elemzőjét, aki az iráni rakétaprogram egyik legelismertebb szakértője.
Amint arról a Neokohnon is beszámoltunk, tíz nappal (!) a háború kirobbanása előtt Yuval Steinitz, a Rafael Advanced Defense Systems elnöke és korábbi magas rangú izraeli kormánytag egy biztonságpolitikai high-tech konferencián szintén éles hangú figyelmeztetést fogalmazott meg az iráni rezsim fejlődő rakétaképességeivel és egyre kétségbeesettebb stratégiáival kapcsolatban. Steinitz hangsúlyozta, hogy a világnak fel kell készülnie arra, hogy Irán a támadásainak hatósugarát jóval a Közel-Kelet határain túlra is kiterjesztheti.
Az izraeli szakember véleménye szerint egy teljes körű háború esetén Teherán nem feltétlenül korlátozná támadásait Izraelre vagy az amerikai regionális támaszpontokra, hanem jelentős európai városokat is célba vehetne, hogy fájdalmat okozzon a nyugati szövetségeseknek. Steinitz felvetette annak lehetőségét, hogy Irán rakétákat indíthat európai területek ellen, ezzel egy regionális háborút globális konfliktussá szélesítve. Megjegyezte, hogy az iráni vezetésnek nincsenek illúziói az Egyesült Államok legyőzését vagy az Izrael elleni korábbi kudarcok megismétlését illetően, ugyanakkor továbbra is képes jelentős károkat okozni.
„Nem lepődnék meg, ha megpróbálnának a Közel-Keleten túlra is rakétacsapásokat mérni – európai országokat, Berlint, Budapestet, Bécset célozva”
– fogalmazott, hozzátéve, hogy az iráni retorika arra utal, hogy egy jövőbeli háborút világméretűvé kívánnának tenni, ballisztikus arzenáljukat felhasználva a nemzetközi közösség nyomás alá helyezésére.
Magyarországnak azonban jelenleg nincs olyan légvédelmi rendszere, amely képes lenne ballisztikus rakéták elfogására.
A honvédség által használt eszközök elsősorban repülőgépek, drónok és cirkálórakéták elleni védelemre alkalmasak. Egy esetleges ballisztikus rakétatámadás esetén az ország védelme ezért teljes mértékben a NATO integrált rakétavédelmi rendszerére támaszkodna. Az ilyen fenyegetések elfogását a szövetség európai rakétavédelmi elemei – például a Romániában és Lengyelországban telepített rendszerek – végeznék.
A NATO rakétapajzsa Irán ellen
A NATO 2010-ben döntött arról, hogy kibővített ballisztikusrakéta-védelmi rendszert (Ballistic Missile Defense – BMD) hoz létre, amely a szövetség elrettentési és védelmi képességeit erősíti. A rendszer célja, hogy teljes körű védelmet biztosítson a NATO európai lakossága, területe és fegyveres erői számára a ballisztikus rakéták jelentette növekvő fenyegetéssel szemben. A szövetséges országok az elmúlt évtizedben különösen aggasztónak tartották Irán rakétaprogramjának fejlődését, a kísérletek számának növekedését, valamint a rakéták hatótávolságának és pontosságának javulását.
A NATO rakétavédelmi rendszere a tagállamok önkéntes hozzájárulásaira épül. Ezek közé tartoznak a nemzeti finanszírozású elfogórakéták és érzékelőrendszerek, valamint a különböző befogadó országok által biztosított létesítmények. A rendszer működésének kulcseleme a NATO közösen finanszírozott parancsnoki és irányítási infrastruktúrája.
A rendszerhez több ország is konkrét elemekkel járul hozzá. Németországban, a ramsteini légibázison működik a NATO BMD parancsnoki központja. Az Egyesült Államok az úgynevezett European Phased Adaptive Approach (EPAA) program keretében biztosít eszközöket, míg Törökország a küreciki amerikai radarállomásnak ad otthont. Romániában a deveselui légibázison működik az egyik amerikai Aegis Ashore rakétavédelmi létesítmény, míg Lengyelországban a redzikowói katonai bázison található a másik. Spanyolországban, a rotai haditengerészeti támaszponton négy amerikai Aegis-rendszerrel felszerelt hadihajó állomásozik, amelyek szükség esetén a NATO rakétavédelmi feladataiban vesznek részt.
A romániai Deveseluból védi Magyarországot a NATO
A romániai Deveselu különösen fontos eleme a rendszernek. A román védelmi miniszter közölte, hogy az iráni háború miatt megemelték a készültséget az Irán területétől mintegy 2500 kilométerre fekvő bázison, amely Európa két szárazföldi Aegis Ashore létesítményének egyike, és kulcsszerepet játszik a kontinens rakétavédelmében. Amikor a rendszer 2016-ban hadrendbe állt, Bob Work, az Egyesült Államok akkori védelmi miniszterhelyettese hangsúlyozta:
a létesítmény kifejezetten védelmi célokat szolgál, és az iráni ballisztikus rakéták jelentette fenyegetés ellensúlyozására hozták létre.
Jó hír, hogy a rendszer képességei már a gyakorlatban is bizonyítottak. 2024 áprilisában több, Izraelt célzó iráni ballisztikus rakétát is olyan elfogórakétákkal semmisítettek meg, amelyek technológiailag hasonlóak a deveselui rakétapajzs által használt SM-3-hoz. Ezeket amerikai hadihajókról indították a Földközi-tengeren, és ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok ilyen típusú rakétákat harci helyzetben vetett be.
Az SM-3 elfogórakéta (Standard Missile-3) az Egyesült Államok egyik legfontosabb ballisztikus rakéta elleni elfogórakétája, amelyet az Raytheon és az Lockheed Martin fejlesztett ki az Aegis Ballistic Missile Defense System részeként. A rakétát elsősorban közepes és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére használják a repülés középső szakaszában, még a világűrben. Az SM-3 különlegessége, hogy nem robbanófejjel pusztít, hanem úgynevezett „hit-to-kill” elven működik: az elfogóegység egyszerűen nekiütközik a beérkező rakétának, amely így megsemmisül.
A legújabb változatok akár 500-2500 kilométeres hatótávolságban és több száz kilométeres magasságban képesek elfogást végrehajtani.
Egyetlen rakéta ára változattól függően 10-20 millió dollár körül mozog.
Romániai szakértők szerint is valós a fenyegetés
A maszol.ro által idézett Ştefan Dănilă nyugalmazott román tábornok, volt vezérkari főnök korábban arra figyelmeztetett, hogy egy esetleges iráni támadás esetén Romániában minden amerikai katonai létesítmény célponttá válhat.
Mint mondta, az iráni fenyegetéseket nem lehet félvállról venni, és senki sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja őket.
Hasonlóan nyilatkozott Mircea Mîndrescu nyugállományú dandártábornok is, aki szerint az amerikai támaszpontok elleni térségbeli támadások azt mutatják, hogy Teherán igyekszik demonstrálni:
rendelkezik mind a technikai képességekkel, mind a politikai akarattal az amerikai érdekek elleni csapásméréshez.
A szakértő hangsúlyozta, hogy a deveselui Aegis Ashore létesítmény a NATO rakétavédelmi rendszerének kulcseleme, és az ott telepített SM-3 elfogórakéták képesek becsapódási energiájukkal megsemmisíteni az iráni ballisztikus rakétákhoz hasonló fegyvereket.
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
- 17:30
2026. március 4. - 12:30
2026. március 2. - 20:00
2022. május 6.
