Irán támadást indított a NATO taktikai nukleáris fegyvereit tároló törökországi bázis ellen.
Amint arról a Neokohn is beszámolt, szerdán a NATO kelet-mediterrán térségben telepített lég- és rakétavédelmi egységei elfogtak és megsemmisítettek egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely Törökország légtere felé tartott.
Irán támadást indított a NATO atomfegyvereit tároló bázis ellen
A rakétatámadás után egy amerikai katonai forrás Michael Weissnak, a The Insider újságírójának elmondta, hogy az amerikai haditengerészethez tartozó egyik Arleigh Burke-osztályú, irányított rakétákkal felszerelt romboló, egy Standard Missile 3 (SM-3) rakétát használt az iráni közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta elfogására,
amelyet éjszaka indítottak a törökországi Incirlik légibázis felé.
A dél-törökországi Adana tartományban található Incirlik légibázis a NATO egyik kulcsfontosságú közel-keleti támaszpontja. A hidegháború idején létesített bázis stratégiai elhelyezkedése miatt kiemelt szerepet játszik a Földközi-tenger keleti medencéjének, a Közel-Keletnek és a Fekete-tenger térségének műveleteiben. Az Egyesült Államok és Törökország közös használatában álló létesítmény fontos logisztikai csomópont, ahonnan számos NATO-missziót, felderítő és csapásmérő bevetést támogattak az elmúlt évtizedekben.
Köztudott, hogy a bázison amerikai taktikai nukleáris fegyvereket is tárolnak, ami csak tovább növeli Incirlik stratégiai jelentőségét.
Törökország egyike annak az öt tagállamnak – Belgium, Hollandia, Olaszország és Németország mellett –, amelyek részt vesznek a NATO nukleáris megosztási programjában. A dél-törökországi incirliki légibázison a legvalószínűbb becslések szerint 20-50 darab amerikai B61-es taktikai nukleáris bomba található, amelyek felett az Egyesült Államok teljes körű ellenőrzést gyakorol.
Az, hogy Irán ballisztikus rakétát indít egy ilyen bázis irányába, súlyos eszkalációs lépésnek számít. A támadás nem pusztán egy katonai létesítményt vett célba, hanem közvetve a NATO nukleáris elrettentő képességét és a szövetség kollektív védelmi rendszerét is.
Még akkor is, ha a rakétát időben elfogták, a célpont megválasztása már önmagában is fontos eszkalációs üzenet.
Nyílt források szerint békeidőben több ezer katona és civil alkalmazott teljesít a bázison szolgálatot. Az amerikai kontingens létszámát általában 1500-2500 fő közé teszik, ehhez jönnek a török légierő egységei és a támogató személyzet, így a teljes állomány ennél jelentősen nagyobb lehet.
A bázison jellemzően amerikai F-16-os gépek állomásoznak rotációs alapon, emellett rendszeresen megfordulnak itt légi utántöltő repülőgépek, szállítógépek, felderítőgépek és időszakosan más NATO-tagállamok harci gépei is. Az Incirlik elsősorban előretolt műveleti és logisztikai támaszpontként működik, így a telepített eszközök típusa és száma az aktuális műveleti helyzettől függően változhat.
Irán válogatás nélkül lő mindenkire
Amint arról a Neokohn is folyamatosan beszámol, a térségben újabb szintre lépett a konfliktus, miután Teherán és szövetségesei Izrael mellett több öböl menti államot, valamint a globális olaj- és földgáztermelés szempontjából kulcsfontosságú katari és szaúdi létesítményeket is támadás alá vontak, de dróntámadást intéztek már a Cipruson lévő brit katonai bázisok ellen is.
A harcok hevessége, Irán legfelsőbb vezetőjének, Ali Hámenei ajatollahnak a halála, valamint a konfliktus rövid időn belül való lezárhatóságának hiánya egy elhúzódó, kiszámíthatatlan következményekkel járó háború képét vetíti előre. A térség korábban biztonságosnak tekintett központjai – köztük Dubaj – is folyamatos iráni támadás alatt van, világszerte utasok százezrei rekedtek repülőtereken, az olaj- és gázárak meredeken emelkednek.
Irán korábban többször figyelmeztetett arra, hogy amennyiben közvetlen támadás éri, a konfliktust regionális háborúvá szélesíti, és Izrael mellett az Öböl menti arab államokat és a globális energiapiac szempontjából létfontosságú kőolajszállítási útvonalakat is célba venné.
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.






