Egy neves izraeli szakértő szerint Washington diplomáciai törekvései „gyengeségnek” számítanak Irán szemében.
Dr. Mordechai Kedar Közel-Kelet-szakértő figyelmeztetett, hogy Irán az amerikai diplomáciát kihasználható gyengeségnek tekinti, miközben az izraeli hadsereg precizitásától és halálos erejétől valódi félelem tölti el.
Az irániak taktikázása
Kedar őszinte elemzésében kifejtette, hogy a régióban felsorakozott hatalmas amerikai tűzerő ellenére az iráni ajatollahok nem érzik magukat valódi veszélyben Trump elnök retorikája miatt. Úgy véli, az iráni rezsim a tárgyalásokat nem a béke gesztusaként, hanem a megtévesztés és az időhúzás lehetőségeként értelmezi.
Kedar szerint a rezsim csak az erő nyelvén ért – ez az a realitás, amely Izraelt az Egyesült Államokhoz képest egyedülálló elrettentő pozícióba helyezi.
Amíg Washington tárgyal, Jeruzsálem lesújt, és ez az akciókészség az, ami miatt az iráni vezetés nem alszik nyugodton. Az izraeli szakértő meggyőződése, hogy a jelenlegi amerikai megközelítés – amely a „segítség már úton van” típusú fenyegetéseket tárgyalási ajánlatokkal ötvözi – nélkülözi az elszánt ellenség megállításához szükséges erőt. „Az irániak nem éreznek fenyegetést” – jelentette ki Kedar, hozzátéve, hogy már egy találkozó puszta felvetése is aláássa az amerikai komolyságba vetett hitet.
„Amint megérzik a tárgyalási hajlandóságot, azonnal elkezdenek halogatni, húzni az időt, csalni és hazudni”
– figyelmeztetett a szakértő. Egy egyértelmű és hiteles ultimátum nélkül az iráni rezsim a jelenlegi helyzetet egy megnyerhető árnyékháborúnak tekinti.
Miért félnek jobban Izraeltől?
Bár az Egyesült Államok rendelkezik a világ legerősebb hadseregével, Kedar szerint Teherán Izraelt sokkal komolyabban veszi. Ennek oka egyszerű:
„Izrael nem tárgyal velük. Izrael egyszerűen odaüt.”
A szakértő utalt az izraeli hírszerzés beágyazottságára, amely képes precíz csapásokat mérni az iráni „politikai test legfájdalmasabb idegvégződéseire”.
Bár hírek szerint Trump tanácsadói arra ösztönözhetik Izraelt, hogy indítson el egy támadást, amelybe az USA később bekapcsolódna, Kedar megjegyzi, hogy a végső döntés Benjamin Netanjahu kezében van. Ez hatalmas teher, mivel egy ilyen eszkaláció globális háborúvá fajulhat, bevonva Oroszországot és Kínát is. „Nem vagyok biztos benne, hogy Netanjahu úgy akar bevonulni a történelembe, mint aki lángra lobbantotta a harmadik világháborút” – tette hozzá.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.
A gázai realitás és az „emírség-modell”
Kedar továbbra is rendkívül szkeptikus a Hamász terroristáival való bármilyen békével kapcsolatban. Véleménye szerint a béke a létezéshez való jog kölcsönös elismerésén alapulna, ami a jelenlegi konfliktusban teljesen hiányzik.
Hosszú távú megoldásként Kedar továbbra is az általa kidolgozott „emírség-modellt” népszerűsíti, amely a bukott nacionalista ideológiák helyett a helyi klánokra épít. Érvelése szerint: a nacionalizmus egy ideológia, az iszlamizmus teológia, a klánrendszer viszont biológia.
Példaként Dubajt és Kuvaitot hozta fel, ahol a családalapú vezetés sikeresnek bizonyult. Javaslata szerint Izrael annektálná a vidéki területeket, míg az olyan városokat, mint Hebron, Náblusz vagy Dzsenín, helyi klánok irányítanák független emírségekként. Kedar szerint ez az egyetlen paradigma, amely működik az arab világban, és reális utat kínál a biztonság felé.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.






