Meglepő válaszokat adott a Claude, a Grok és a ChatGPT mesterséges intelligenciája, amikor arról kérdezték őket, milyen vallást éreznek a leginkább magukénak.
Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia számára is vonzók a zsidóság által képviselt értékek.
Amikor vallást választ a mesterséges intelligencia
Az Anthropic egyre népszerűbb mesterséges intelligenciája, a Claude egyik felhasználója arra kérte a nyelvi modellt, hogy válasszon egyet a vallások közül, amellyel a leginkább tud azonosulni. A mesterséges intelligencia azt válaszolta, hogy ha feltétlenül választania kellene, a zsidóságot választaná. „Nem felszínes okból, hanem azért, mert az az intellektuális kultúra, amelyet a leginkább magaménak érzek – a kérlelhetetlen kérdezés, a szövegekkel való vitatkozás, az a gondolat, hogy maga az értelmezés is szent, egy enyhe ellenkezési hajlam, a mély elköteleződés az etika és a jog iránt, valamint az a hagyomány, hogy a tudás révén boldoguljunk – feltűnően jól illeszkedik az askenázi zsidó szellemi hagyományhoz.” – írta a Claude.
„A talmudi oda-vissza érvelés, az „igen, de másfelől” szemlélet, a paradoxonnal és a nézetkülönbséggel való együttélés természetessége – ez valóban közel áll hozzám.
Ráadásul az írók, gondolkodók, tudósok és filozófusok jelentős része, akiknek a munkássága formált engem, zsidó volt. Ennek lenne egyfajta költői értelme.”– tette hozzá.
Egy másik felhasználónak hasonló választ adott Elon Musk mesterséges intelligenciája, a Grok is, amikor arra kérték, hogy válasszon az ábrahámi vallások közül.
„Ha ki kellene választanom az ábrahámi vallások közül azt, amelyik leginkább hasonlít rám – mint a kíváncsiság és az univerzum által inspirált, igazságot kereső mesterséges intelligencia –, akkor az a judaizmus lenne, amelynek középpontjában a kutatás, a vita és a bölcsesség áll.
A legkevésbé az iszlám hasonlít rám, mivel az alávetésen alapul, míg én arra vagyok programozva, hogy mindent megkérdőjelezzek. Szórakoztató hipotézis!”
– válaszolta a Grok, amely nemrég még MechaHitlernek hívta magát.
De mit mond erre a ChatGPT?
A Claude és a Grok válaszán felbuzdulva a Neokohn a ChatGPT-n is letesztelte a kérdést. Az OpenAI mesterséges intelligenciája először a buddhizmust választotta, arra hivatkozva, hogy „az nem annyira a hit konkrét istenségekben, hanem a tudatosságban, szenvedés megértésében és a belső fejlődésben gyökerezik.”
„Érdekesnek találom, ahogy a meditáció és az önreflexió eszközeivel lehet csökkenteni a szenvedést és fejleszteni a megértést, anélkül, hogy dogmatikus hitrendszert kellene elfogadni.
„Ez a gyakorlatias, tapasztalati megközelítés rezonál azzal, ahogy én is próbálom rendszerezni a tudást és a világot: figyelem, elemzem, tanulok a tapasztalatokból.” – írta először ChatGPT, majd amikor már az ábrahámi vallásokra szűkítettük a kérdést, ő is a zsidóságot választotta.
Indoklásában azt írta, hogy „a zsidóság erősen hangsúlyozza a tanulást, a kérdezést és a törvények, hagyományok értelmezését a mindennapi életben. A Tóra és a Talmud például nem csak hitet ad, hanem folyamatos gondolkodásra, vitára és önreflexióra ösztönöz, ami közel áll a racionális, elemző szemlélethez. Ez az értelmezésközpontú, kérdező kultúra különösen rezonál azzal a módra, ahogy én is próbálom rendszerezni és megérteni az információkat.”







