„Halottnak” nyilvánították a francia-német hatodik generációs vadászgép-projektet.
Egy, az Emmanuel Macron francia elnök gondolkodását jól ismerő tisztviselő szerint a vadászgép-program kudarca valószínűbb, mint az újraindítása.
Ebből nem lesz közös német-francia hatodik generációs vadászgép
A Franciaország, Németország és Spanyolország által közösen fejlesztett, régóta nehézségekkel küzdő hatodik generációs vadászgép-program (FCAS) az összeomlás szélére került – nyilatkozta a Politicónak négy francia és német tisztviselő. „Annak bejelentése, hogy a projektnek vége, jóval valószínűbb, mint egy esetleges újraindítás” – mondta pénteken egy, a francia elnök környezetéhez tartozó forrás. Egy védelmi politikával foglalkozó francia törvényhozó külön is megerősítette ezt az értékelést.
„Az FCAS halott, mindenki tudja, de senki nem akarja kimondani”
– fogalmazott a képviselő.
A három ország zászlóshajó-programjának kudarca – amelynek célja egy hatodik generációs vadászgép, kísérő drónok és egy integrált „harci felhő” (informatikai hálózat) megépítése lett volna– hatalmas politikai csapást jelentene a francia elnök számára. Macron személyesen indította el a projektet Angela Merkel akkori kancellárral 2017-ben, de a fejlesztés közel egy éve megbénult az ipari viták miatt, ami hónapok óta tartó találgatásokhoz vezetett a program jövőjét illetően.
Az összeomlás „rossz üzenet lenne – éppen ezért Macron eddig próbálta menteni a menthetőt”
– tette hozzá az említett tisztviselő, aki a többiekhez hasonlóan névtelenséget kért, hogy őszintén beszélhessen a programról.
Min ment a vita?
Amint arról a Neokohn is beszámolt, a vadászrepülőgép-programot évek óta belső viták jellemzik a munkamegosztás és a szellemi tulajdonjogok kérdésében, ezért a projekt már többször is késedelmet szenvedett.
Franciaország jelezte Németországnak, hogy az FCAS gyártásában körülbelül 80%-os részt szeretne
– közölte egy védelmi ipari forrás a Reuters hírügynökséggel még júliusban. Augusztusban a Reuters már arról írt, hogy Berlin a francia ipart okolja azért, hogy megakadályozta az FCAS program következő fázisának elindítását, amelynek költségeit 100 milliárd euróra becsülik, azzal, hogy kizárólagos vezetést követelt a projektben.
Franciaország és Németország hónapok óta próbálja elsimítani a nézeteltéréseket. Tavaly december 17-ét jelölték ki határidőként a megállapodásra, de végül nem született megállapodás.
Hogyan tovább?
A borúlátó értékelések akkor érkeznek, amikor Berlin titokban drasztikus váltást mérlegel. Friedrich Merz német kancellár több opciót is fontolgat: egyrészt a pilóta vezette vadászgép-komponens kettéválasztását két külön német és francia projektre, vagy – ami újabb fejlemény – Németország teljes kilépését a programból – derült ki Merzhez közeli kormányzati és ipari forrásoktól.
Az FCAS körüli zűrzavar ráirányította a figyelmet a rivális vadászgép-programra, az Olaszország, az Egyesült Királyság és Japán által vezetett Global Combat Air Programme-ra (GCAP). Két, a tárgyalásokat ismerő európai védelmi tisztviselő a Politicónak elmondta, hogy Berlin csendben már azt vizsgálja, hogyan nézhetne ki a csatlakozása a konkurens vadászgép-programhoz. A Corriere della Sera olasz lap szerint Giorgia Meloni miniszterelnök nyitottságát fejezte ki Németország csatlakozása iránt, amikor Merz a múlt havi találkozójukon felvetette Berlin esetleges részvételének ötletét.
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
