Viszlát inzulininjekciók: mesterséges hasnyálmirigyet találtak fel az izraeli kutatók

Izraeli vezetésű kutatás mutatta be azt az „élő” implantátumot, amely véget vethet az inzulininjekcióknak.

A Technion és vezető amerikai egyetemek kutatói egy beültethető „élő hasnyálmirigyet” fejlesztettek ki, amely érzékeli a vércukorszintet, inzulint termel, és képes kijátszani az immunrendszert – megnyitva az utat egy önszabályozó, hosszú távú cukorbetegség-kezelés előtt a napi injekciók nélkül.

Hamarosan helyettesíthetők lesznek az inzulininjekciók?

Egy izraeli mérnök által vezetett, többnemzetiségű kutatócsoport – amelyben az Egyesült Államok legnevesebb egyetemei is részt vettek – olyan úttörő beültethető eszközt mutatott be, amely a jövőben feleslegessé teheti a napi inzulinadagolást a cukorbetegek számára.

A január 28-án a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent tanulmány egy élő, sejtes alapú implantátumot ismertet, amely autonóm „mesterséges hasnyálmirigyként” működik. A szervezetbe ültetve folyamatosan figyeli a vércukorszintet, belsőleg termeli az inzulint, és pontosan annyit juttat a szervezetbe, amennyire annak szüksége van – injekciók és a beteg aktív közreműködése nélkül.

Az áttörés kulcsa egy új védelmi megoldás, az úgynevezett „kristályos pajzs”, amely megakadályozza, hogy az immunrendszer kilökje az implantátumot. Ez a probléma évtizedek óta gátolta a sejtterápiák gyakorlati alkalmazását. A technológia lehetővé teszi, hogy az implantátum évekig megbízhatóan működjön a szervezetben.

Az ön testében is ott van az öregedés ellenszere – állítják az izraeli tudósok

az eredmények arra utalnak, hogy az öregedés talán sokkal jobban kontrollálható, mint eddig hittük.

A jövő gyógyászata

Egérkísérletekben az eszköz hosszú távon hatékony vércukorszabályozást biztosított, míg nem emberi főemlősökön végzett vizsgálatok igazolták, hogy az implantátumban lévő sejtek életképesek és funkcionálisan aktívak maradnak. A kutatók szerint ezek az eredmények erős alapot teremtenek a jövőbeni humán klinikai vizsgálatokhoz.

A munkát Shady Farah adjunktus, a Technion – Izraeli Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának oktatója vezette, együttműködésben a Massachusetts Institute of Technology, a Harvard Egyetem, a Johns Hopkins Egyetem és a Massachusettsi Egyetem kutatóival. Bár a kutatás elsődleges célja a cukorbetegség kezelése, a fejlesztők hangsúlyozzák: a platform a jövőben más biológiai terápiák folyamatos adagolására is alkalmassá tehető. Ez új megközelítést kínálhat krónikus betegségek – például a hemofília, valamint különböző anyagcsere- és genetikai problémák – kezelésében.

Szakértők szerint, ha a technológiát sikerül emberi alkalmazásra átültetni, alapjaiban alakíthatja át a krónikus betegségek kezelését: az élethosszig tartó gyógyszerszedést önszabályozó, a szervezetben folyamatosan működő „élő terápiák” válthatják fel.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.