Viszlát inzulininjekciók: mesterséges hasnyálmirigyet találtak fel az izraeli kutatók

Izraeli vezetésű kutatás mutatta be azt az „élő” implantátumot, amely véget vethet az inzulininjekcióknak.

A Technion és vezető amerikai egyetemek kutatói egy beültethető „élő hasnyálmirigyet” fejlesztettek ki, amely érzékeli a vércukorszintet, inzulint termel, és képes kijátszani az immunrendszert – megnyitva az utat egy önszabályozó, hosszú távú cukorbetegség-kezelés előtt a napi injekciók nélkül.

Hamarosan helyettesíthetők lesznek az inzulininjekciók?

Egy izraeli mérnök által vezetett, többnemzetiségű kutatócsoport – amelyben az Egyesült Államok legnevesebb egyetemei is részt vettek – olyan úttörő beültethető eszközt mutatott be, amely a jövőben feleslegessé teheti a napi inzulinadagolást a cukorbetegek számára.

A január 28-án a Science Translational Medicine folyóiratban megjelent tanulmány egy élő, sejtes alapú implantátumot ismertet, amely autonóm „mesterséges hasnyálmirigyként” működik. A szervezetbe ültetve folyamatosan figyeli a vércukorszintet, belsőleg termeli az inzulint, és pontosan annyit juttat a szervezetbe, amennyire annak szüksége van – injekciók és a beteg aktív közreműködése nélkül.

Az áttörés kulcsa egy új védelmi megoldás, az úgynevezett „kristályos pajzs”, amely megakadályozza, hogy az immunrendszer kilökje az implantátumot. Ez a probléma évtizedek óta gátolta a sejtterápiák gyakorlati alkalmazását. A technológia lehetővé teszi, hogy az implantátum évekig megbízhatóan működjön a szervezetben.

Az ön testében is ott van az öregedés ellenszere – állítják az izraeli tudósok

az eredmények arra utalnak, hogy az öregedés talán sokkal jobban kontrollálható, mint eddig hittük.

A jövő gyógyászata

Egérkísérletekben az eszköz hosszú távon hatékony vércukorszabályozást biztosított, míg nem emberi főemlősökön végzett vizsgálatok igazolták, hogy az implantátumban lévő sejtek életképesek és funkcionálisan aktívak maradnak. A kutatók szerint ezek az eredmények erős alapot teremtenek a jövőbeni humán klinikai vizsgálatokhoz.

A munkát Shady Farah adjunktus, a Technion – Izraeli Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karának oktatója vezette, együttműködésben a Massachusetts Institute of Technology, a Harvard Egyetem, a Johns Hopkins Egyetem és a Massachusettsi Egyetem kutatóival. Bár a kutatás elsődleges célja a cukorbetegség kezelése, a fejlesztők hangsúlyozzák: a platform a jövőben más biológiai terápiák folyamatos adagolására is alkalmassá tehető. Ez új megközelítést kínálhat krónikus betegségek – például a hemofília, valamint különböző anyagcsere- és genetikai problémák – kezelésében.

Szakértők szerint, ha a technológiát sikerül emberi alkalmazásra átültetni, alapjaiban alakíthatja át a krónikus betegségek kezelését: az élethosszig tartó gyógyszerszedést önszabályozó, a szervezetben folyamatosan működő „élő terápiák” válthatják fel.

Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.

Különleges csodafegyverrel győzték le az agresszív leukémiát Izraelben

Tudományos áttörést értek el.

Izraeli tudósok jelentős áttörést értek el az ALS kezelésében

Áttörést értek el a Tel-Avivi Egyetem tudósai.