A holokauszt relativizálását eszközként használják az új történelemhamisítók, hogy ezzel is lebontsák a háború utáni rendet és annak liberális alapfeltevéseit – írja elemzésében a Prospect brit folyóirat.
Bal- és jobboldalon is jelen van a holokauszt relativizálása – írja a Prospect brit folyóirat. A lap weboldalán megjelent írás erre példák sorát hozza Nick Fuentestől, az ismert amerikai szélsőjobboldali influencertől, aki nemrég „cool”-nak nevezte Hitlert a Tucker Carlson műsorában megszólaló revizionista történészig, Daryl Cooperig, akinek a szereplése óriási vihart kavart.
A holokauszt már nem számít
Piers Morgan decemberi műsorában a fehér felsőbbrendűséget hirdető Fuentes még azzal magyarázta kijelentését, miszerint Hitlert „menőnek” tartja, hogy kedveli a náci esztétikát, utána viszont már egy ennél is árulkodóbb magyarázatot adott: „Miért mondjuk, hogy Hitler menő?” – tette fel a kérdést többesszámban.
„Mert leromboljuk a liberalizmus és a holokauszt szekuláris vallását, amelyek kéz a kézben járnak.”
A holokauszt mértékének és céljainak tagadása korábban lényeges része volt a szélsőjobboldal politikájának, de Fuentes válasza azt jelzi, hogy ez már nem így van: most elég csak azzal érvelni, hogy az európai zsidóság kiirtása nem számít – állapítja meg a megdöbbentő tényt a tekintélyes brit folyóirat.
Cooper pedig, az önjelölt ál-történész, intellektuális alapot biztosít a jobboldali új revizionizmusnak. Márciusban a The Joe Rogan Experience podcastban azt állította, hogy a holokausztot és a második világháborút teljesen félreértettük: Hitlert ugyanis a német nép iránti szeretet motiválta, ráadásul a Mein Kampf szerzője elrejtette antiszemitizmusát a nyilvánosság elől – állította a Carlson által komoly szaktekintélynek beállított Cooper.
A revizionista „történész” természetesen a soáról is hazudott: a holokauszt szerinte nagyrészt egy „hiányos tervezés miatt bekövetkezett baleset” volt. Amikor a nácik 1941-ben megszállták a Szovjetuniót, „terv nélkül indultak neki… és egyszerűen csak bezárták ezeket az embereket táborokba, ahol végül milliók haltak meg.” Tervszerű, indusztriális módszerekkel végrehajtott tudatos népirtás tehát nem történt szerinte.
A történelem vége, ahogy eddig ismertük
A 20. századot átíró nézetek közé tartozik Cooper azon állítása is, amit a konzervatív oldalon is többen – például a paleokonzervatív Pat Buchanan – felkaptak, hogy Churchill teljesen feleslegesen lépett háborúba a náci Németország ellen.
Az ilyen jellegű hamisításoknak azonban fontos politikai szerepe lett
– írja a Prospect, amely szerint az ilyen nézeteket eszközként használják a háború utáni rend és liberális alapfeltevéseinek lebontására.
Cooper például ellenzi a tömeges bevándorlást az Egyesült Államokba és Európába, és úgy véli, ez a bevándorlás csak azért történik, mert „néhány tanulság, amit abból a háborúból levontunk, talán nem volt a helyes”. A nácizmus és a holokauszt iránti undor szerinte olyan helyzethez vezetett, hogy egy olyan ország, mint Írország, „úgy érzi, nincs erkölcsi joga azt mondani, hogy ez az ország az íreknek való”, és ehelyett kénytelen befogadni mindenki mást.
Ez az a politikai gondolkodásbeli változás, amelyet ő és mások megpróbálnak elérni. A holokauszt emlékezetének megőrzése e törekvés elsődleges célpontjává vált
– írja a Prospect oldalán megjelent elemzés, megállapítva azt is: véget ér egy egész politikai korszak, amelynek célja az volt, hogy a „soha többé” gondolatát liberális konszenzusként rögzítse. Ahogy alternatív hangok emelkednek fel, hogy ennek helyébe lépjenek, fennáll az a veszély, hogy a holokauszt emlékét egyre inkább a régi nyugati rend eszközének fogják tekinteni, amelyet félre kell tenni.
Hasonló törekvés figyelhető meg a baloldalon is a lap szeront, csak intellektuálisabb hangnemben. Pankaj Mishra regényíró 2024 márciusában a London Review of Booksban megjelent, „The Shoah After Gaza” (A holokauszt Gáza után) című, nagy hatást kiváltó esszéjében a holokausztot a háború utáni erkölcsi rend „központi eseményének és univerzális referenciapontjának” nevezte.
Ugyanakkor éppen Izraelt, valamint „Netanjahut és társait” vádolja azzal, hogy gázai magatartásukkal „felrobbantják az 1945 után felépített globális normák építményét”.
A túlzott általánosítás mint probléma
Mishra szerint „Izrael ipari méretű tömeggyilkosságokat és kulturális pusztítást” okoz a Közel-Keleten, és úgy véli,
az első zsidó állam tükröt tart az emberiség elé egyszerűen azzal, hogy létezik.
Mishra nem vonja kétségbe a náci „végső megoldás” tényeit, inkább oda akar kilyukadni, hogy „azok, akik a cionizmust genocid ideológiának nevezik, a soá szimbolikáját akarják semlegesíteni, és Gáza pusztulását akarják bemutatni korunk igazi gonoszságaként”.
Ide jutottunk tehát: komoly, baloldali értelmiségiek a soát mint szimbólumot az Izrael elleni gyűlöletkeltés utolsó akadályának tekintik.
Hasonlóan kártékony a Prospect szerzője szerint az is, ha túlságosan általánosítják a holokausztot, és nem elsősorban antiszemitizmusként, hanem gyarmatosításként definiálják újra. Ez pedig oda vezet, hogy egyesek nemcsak a gyarmatosítás során elkövetett népirtásokkal – mint például az amerikai őslakosok vagy az ausztráliai őslakosok kiirtásával -, hanem háborús cselekményekkel, mint például Hirosima bombázásával vagy a gázai támadással is egy sorba állítják.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 14:30
2025. november 2. - 16:00
2025. november 22. - 18:002025. november 26.
