Az olasz védelmi miniszter bírálta a britek titkolózását a közös GCAP vadászgép-programban.
A Global Combat Air Programme (GCAP) egy Olaszország, az Egyesült Királyság és Japán által közösen indított, hatodik generációs vadászgép-fejlesztési program, amelynek célja egy rendkívül fejlett, többfeladatú vadászgép létrehozása a 2030-as évek közepére.
A program az olasz-brit Tempest és a japán F-X kezdeményezések összeolvadásával jött létre, és nem csupán egy új vadászgépről szól, hanem egy teljes harci rendszer kialakításáról, amely mesterséges intelligenciára épülő szenzorhálózatot, fejlett lopakodó képességeket, pilóta nélküli kísérőeszközöket és hálózatalapú hadviselést integrál. A GCAP-et a részt vevő országok a gépet jövő légihadviselésének kulcselemeként kezelik, és az F–35-ös flották hosszú távú leváltására, illetve kiegészítésére szánják.
A nagy vadászgép-vita
Élesen bírálta az Egyesült Királyságot Guido Crosetto olasz védelmi miniszter, amiért szerinte London nem hajlandó megosztani kulcsfontosságú csúcstechnológiáit az olasz és japán partnerekkel a Global Combat Air Programme (GCAP) hatodik generációs vadászgép-fejlesztése során. Crosetto a brit hozzáállást egyenesen „őrültségnek” nevezte.
A miniszter a Defense Newsnak nyilatkozva arra figyelmeztetett: amennyiben az Egyesült Királyság továbbra is visszatartja a legfejlettebb technológiákat, azzal nemcsak a közös programot gyengíti, hanem stratégiai előnyt biztosít Oroszország és Kína számára is.
„Ez óriási szívesség az oroszoknak és a kínaiaknak”
– fogalmazott.
Crosetto nem először fogalmaz meg nyilvános kritikát Londonnal szemben. Áprilisban a Reutersnek adott interjújában már arról beszélt, hogy a brit félnek le kellene bontania a „önzés falait”. Akkor úgy fogalmazott: Olaszország teljes mértékben megnyitotta technológiai kapuit, Japán is szinte teljesen, míg az Egyesült Királyság sokkal vonakodóbb, ami szerinte súlyos hiba.
A védelmi miniszter most megerősítette: álláspontja nem változott.
„Nem akarják megtenni”
– mondta, hozzátéve, hogy egy ilyen geopolitikai helyzetben a szövetségesek közötti technológiamegosztás elutasítása irracionális döntés. Crosetto szerint Olaszország példát kíván mutatni. Elmondása szerint utasította a Leonardo hadiipari vállalatot – amely az olasz hozzájárulás vezető szereplője –, hogy ossza meg technológiáit a partnerekkel. „Mi megtesszük az első lépést, aztán meglátjuk, követik-e a többiek” – fogalmazott.
Mindez annak ellenére történik, hogy a GCAP előrehaladása összességében zökkenőmentesnek tűnik, különösen a francia–német–spanyol FCAS programhoz képest, amelyet hatalmas viták hátráltatnak.
Az Egyesült Királyságban már működik a háromnemzeti GCAP kormányzati iroda, amely szorosan együttműködik a szenzorokért, hajtóművekért és integrációért felelős ipari konzorciumokkal, a cél pedig az új repülőgép 2035-ös rendszerbe állítása. Olaszországban ugyanakkor politikai vitát váltott ki, hogy a fejlesztés költségbecslése a 2021-es 6 milliárd euróról 18,6 milliárd euróra emelkedett. Ennek ellenére Giorgia Meloni olasz és Takaicsi Szanae japán miniszterelnök egy közelmúltbeli találkozón elégedettségüket fejezték ki a GCAP-program eddigi előrehaladása kapcsán.
Ezt a cikket szerkesztőségünk a sábát beállta előtt készítette, és előre időzítve jelent meg az oldalon.








