Miért Júdea és Somron Izrael egyik legvitatottabb térsége? Az 50 perc különkiadásában Szalai Kálmán és Megyeri Jonatán rabbi rendhagyó utazásra indulnak a Szentföld szívében.
Az 50 perc legújabb adása ezúttal nem stúdióban készült. Szalai Kálmán Megyeri Jonatán rabbival együtt útra kelt Júdeában és Somronban, hogy végigjárják azokat a helyszíneket, ahol a zsidó történelem és vallás nem elbeszélt múlt, hanem élő jelen. A film kérdésről kérdésre haladva mutatja meg, miért ez a térség a zsidó identitás egyik legmélyebb gyökere.
Szalai Kálmán és Megyeri rabbi Júdea-Somronban
Az adás elején Szalai Kálmán arra kérdezett rá, miért éppen Júdea és Somron kerül a fókuszba, amikor a közbeszéd inkább Ciszjordániaként vagy Nyugati partként hivatkozik erre a területre. A Neokohn főszerkesztője, Megyeri Jonatán válasza szerint a kérdés nem terminológiai, hanem történeti: itt született meg a zsidó nép története, és innen érthető meg a zsidó identitás. A film célja az, hogy ezt a kötődést ne csak elméletben, hanem konkrét helyszíneken keresztül mutassa meg.
Az első állomás a Templom-hegy környéke, ahol Megyeri Jonatán felidézi azokat a bibliai eseményeket, amelyek a zsidó hagyomány szerint ide kötődnek: Ábrahám és Izsák történetét, Jákob álmát, valamint a jeruzsálemi szentély helyét. Innen vezet az út a Siratófal alatti alagútrendszerbe, ahol ma is látható, milyen mélyen és milyen hosszan húzódik a szentély külső fala. Megyeri Jonatán itt hangsúlyozza, hogy ez az a pont, ahol ma a lehető legközelebb lehet kerülni a Szentek Szentjének helyéhez.
A különleges utazásról készül útifilm itt tekinthető meg:
Hebron és Betlehem
A következő kérdések Hebronra irányulnak. A Machpéla barlangja kapcsán Megyeri Jonatán arról beszél, hogy ez az egyik legősibb, telekkönyvileg is dokumentált zsidó tulajdon. Itt nyugszanak az ősatyák és ősanyák, és a Biblia részletesen leírja, hogy Ábrahám pénzért vásárolta meg a területet. Ennek jelentőségét abban látja, hogy a tulajdonjog így nem ajándékon, hanem ellenértéken alapul, és ezért vitathatatlan.
A betonfalakkal övezett úton haladva érkeznek meg Betlehembe, ahol a Ráchel sírja áll. A beszélgetés itt a száműzetés és a visszatérés motívumára épül. Megyeri Jonatán elmagyarázza, miért vált Ráchel alakja a diaszpórában élő zsidók számára a remény szimbólumává, és miért imádkoznak itt évszázadok óta a megváltásért és a hazatérésért.
Sámuel próféta és Dávid király öröksége
Észak felé haladva Silóba érkeznek, ahol a Siló területén állt a Miskán, az ősi szentély. Szalai Kálmán kérdésére Megyeri Jonatán részletesen elmondja, hogy a szentély közel 369 éven át itt állt, jóval azelőtt, hogy Jeruzsálem központi szerepet kapott volna. A hely jelentősége abban áll, hogy ez az egyik legerősebb bizonyítéka az ősi zsidó jelenlétnek egy ma politikailag vitatott térségben.
A film későbbi szakaszában Sámuel próféta sírjánál és Dávid városában folytatódik a beszélgetés. Megyeri Jonatán Dávid király alakján keresztül beszél a zsidó vezetés sajátos modelljéről, ahol király, próféta és pap egymást ellenőrizve alkot rendszert. Dávid személye azért is hangsúlyos, mert tőle származik az a királyi dinasztia, amelyhez a messiási várakozás is kötődik.
Az utolsó kérdések a Siratófal alatti régészeti feltárásokra irányulnak. A több tíz méterrel a föld alatt húzódó falmaradványok, ciszternák és hatalmas kőtömbök Megyeri Jonatán szerint nemcsak mérnöki csodák, hanem kézzelfogható bizonyítékai annak, hogy a jeruzsálemi szentély nem legendákban, hanem kőbe vésett valóságban létezett.
Az adás végére világossá válik: Júdea és Somron nem pusztán vitatott terület, hanem a zsidó történelem egyik legsűrűbb metszéspontja. Az itt bemutatott helyszínek azt üzenik, hogy a zsidó nép kapcsolata ezzel a földdel nem politikai narratíva, hanem nemzedékről nemzedékre továbbadott, élő örökség.
Neshama TV adásai megtalálhatók az alábbi csatornákon:
- 17:30
2026. január 12. - 18:30
2025. december 16. - 10:00
2020. december 1.
