Sokan nem tudják, de a következő évtizedekben Grönland birtoklása stratégiai fontosságú lesz Amerika számára.
Donald Trump amerikai elnök szemmel láthatóan megszállottan törekszik arra, hogy az Egyesült Államok ellenőrzése alá vonja Grönlandot, a hatalmas kiterjedésű, ritkán lakott, ugyanakkor ásványkincsekben gazdag szigetet, amely az Északi-sarkvidéki-óceán és az Atlanti-óceán között fekszik. De miért teszi ezt?
Grönland stratégiai jelentősége
Trump vasárnap, az Air Force One fedélzetén újságíróknak úgy fogalmazott: „Ez rendkívül stratégiai jelentőségű. Jelenleg orosz és kínai hajók vannak mindenfelé Grönland körül. Nemzetbiztonsági szempontból szükségünk van Grönlandra.”
A kijelentés – amely nem sokkal egy Venezuelában végrehajtott amerikai katonai művelet után hangzott el – komoly riadalmat keltett Európában. Dánia arra figyelmeztetett: egy amerikai hatalomátvétel Grönland felett akár a NATO katonai szövetség végét is jelenthetné. Trump azonban nem hátrált meg. A Fehér Ház kedden tovább fokozta a transzatlanti feszültséget, amikor közölte: az elnök és csapata „különböző opciókat” mérlegel annak érdekében, hogy a Dán Királysághoz tartozó, autonómiával rendelkező terület az Egyesült Államok részévé váljon – beleértve az amerikai hadsereg alkalmazását is.
Grönland az Egyesült Államok és Oroszország között helyezkedik el, és régóta kiemelt stratégiai jelentőségű területnek számít, különösen az északi-sarkvidéki biztonság szempontjából.
A közel 57 ezer lakosú sziget továbbá közel fekszik az újonnan kialakuló sarkvidéki hajózási útvonalakhoz.
A jég gyors olvadása lehetővé teheti, hogy az Ázsia és Európa közötti tengeri szállítás jelentősen lerövidüljön a Szuezi-csatornához képest.
Grönland emellett a GIUK-átjárónál fekszik – ez a Grönland, Izland és az Egyesült Királyság közötti tengeri „fojtópont”, amely az Északi-sarkvidéket köti össze az Atlanti-óceánnal. A térség hagyományosan kulcsfontosságú a tengeralattjáró-mozgások ellenőrzésében.
Stratégiai elhelyezkedése mellett Grönland hatalmas, nagyrészt kiaknázatlan természeti erőforrásokkal rendelkezik: olaj- és gázkészletekkel, kritikus fontosságú ásványokkal, valamint ritkaföldfémekkel. Ezek az anyagok nélkülözhetetlenek a modern technológiákban – a szélturbináktól és elektromos járművektől kezdve az energiatároláson át a nemzetbiztonsági alkalmazásokig. Kína az elmúlt években többször is megpróbálta ritkaföldfém-monopóliumát geopolitikai nyomásgyakorlásra használni az Egyesült Államokkal szemben.
Világ egyik legértékesebb „ingatlana”
„Trump alapvetően ingatlanos szemléletű” – magyarázta Clayton Allen, az Eurasia Group politikai kockázatelemző cég szakértője.
„Grönland a következő három–öt évtized szempontjából az egyik legértékesebb ‘ingatlan’, mind gazdasági előnyök, mind stratégiai védelem tekintetében.”
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az Egyesült Államok már most is jelen van Grönlandon. Az északnyugati részen található a Pituffik Űrbázis (korábban Thule légitámaszpont), ahol körülbelül 150 amerikai katona állomásozik – szemben a hidegháború idején ott szolgáló mintegy 6000 fővel. A bázis létfontosságú szerepet játszik a korai légvédelmi riasztási-rendszerben, hiszen a legrövidebb út egy orosz ballisztikus rakéta számára az Egyesült Államok felé Grönlandon és az Északi-sarkon keresztül vezet.
Elemzők szerint Grönland különösen fontos lehet Trump egyik zászlóshajó-projektje, az úgynevezett „Golden Dome” rakétavédelmi rendszer szempontjából. A több milliárd dolláros program – amelyet gyakran hasonlítanak Izrael Vaskupolájához – célja, hogy teljes körű védelmet nyújtson az Egyesült Államok számára a rakétatámadásokkal szemben.
„Az Egyesült Államoknak szüksége van sarkvidéki hozzáférésre, amellyel jelenleg csak korlátozottan rendelkezik. Grönland ebben óriási előnyt jelent”
– fogalmazott Allen.
Mindezek ellenére sokakban kérdéseket vet fel Trump állítása, miszerint Grönland annektálása az amerikai nemzetbiztonság szempontjából alapvető. Marion Messmer, a londoni Chatham House nemzetközi biztonsági programjának igazgatója szerint bár igaz, hogy Oroszország és Kína fokozta katonai aktivitását az Északi-sarkvidéken, nem világos, miért lenne szüksége Washingtonnak Grönland teljes ellenőrzésére ahhoz, hogy megvédje önmagát.
Egy dolog azonban biztos: Grönland geopolitikai, katonai és gazdasági jelentősége a következő évtizedekben csak tovább nő – és ezzel együtt a körülötte kialakuló viták is egyre élesebbek lesznek.
- 14:00
2022. január 14. - 16:00
2026. január 7. - 14:002024. december 25.
