Mint kiderült, kubai áldozatai is voltak a venezuelai elnök elfogására irányuló amerikai akciónak.
Az amerikai kommandósok Nicolas Maduro 32 kubai testőrét lőtték le a venezuelai rajtaütés során.
Maduro testőrei kudarcot vallanak
A venezuelai hatóságok vasárnap közölték, hogy a szombati rajtaütésben, amelyben az amerikai erők letartóztatták és New Yorkba szállították Nicolás Maduro venezuelai elnököt, a diktátor biztonsági csapatának nagy része is életét vesztette. Ezután érkezett a hír, hogy
Kuba 32 állampolgára halt meg harcokban az Egyesült Államok venezuelai rajtaütése során.
A kubaiak a kubai fegyveres erők és a belügyminisztérium megbízásából teljesítettek küldetéseket – közölte az ország elnöki hivatala a Facebookon.
„Hűen kitartva a biztonsági és védelmi felelősségük mellett, honfitársaink méltósággal és hősiesen teljesítették kötelességüket, és heves ellenállás után közvetlen harcba keveredtek a támadókkal, vagy a létesítmények bombázása következtében” – áll a közleményben. Kuba az amerikai műveletet „agressziónak és állami terrorizmus bűncselekményének” is nevezte, és közölte, hogy a kubai kormány tisztelettel adózik az elesettek előtt.
Ezek után joggal merül fel a kérdés, hogy mégis miért kubai testőrök védték a venezuelai elnököt?
A kubai befolyás Venezuelában
Az elmúlt két évtizedben Kuba kulcsszerepet játszott a venezuelai rezsim politikai túlélésében, előbb Hugo Chávez, majd Nicolás Maduro idején. Havanna nem csupán ideológiai szövetséges volt, hanem mélyen beágyazódott a venezuelai állam működésébe: kubai tanácsadók jelentek meg a hadsereg, a belbiztonság, a hírszerzés és az elnöki apparátus közelében. A két ország közötti megállapodás keretében Venezuela kedvezményes kőolajat biztosított Kubának, cserébe orvosok, technokraták, valamint belbiztonsági és hírszerzési tisztviselők érkeztek Caracasba.
Különösen jelentősnek tartják a kubai titkosszolgálatok – elsősorban a Dirección de Inteligencia (DI) – szerepét a rezsimvédelmi mechanizmusok kiépítésében.
Elemzők szerint kubai tanácsadók segítették a venezuelai hírszerző és elhárító szervezetek átszervezését, az ellenzék megfigyelését, valamint a hadseregen és biztonsági erőkön belül a lojalitás fenntartását. Kuba évtizedes tapasztalatai az autoriter rendszer fenntartásában kritikus tényező volt abban, hogy a venezuelai rezsim túlélte a belső válságokat, tömegtüntetéseket és nemzetközi nyomást az elmúlt húsz évben.
Joggal feltételezhetjük ugyanakkor azt is, hogy a kubai testőrök kettős küldetést teljesítettek Maduro mellett. Hetek óta nyílt titok, hogy a Trump-adminisztráció egy dealt ajánlott Madurónak, amely szerint a hatalom feladásáért cserébe szabadon távozhatott volna az országból Moszkvába, esetleg Törökországba vagy Iránba.
A venezuelai elnök mellé rendelt kubai testőrök feladata minden bizonnyal az is volt, hogy megakadályozzák egy ilyen megállapodás létrejöttét.
Hogyan tovább Venezuelában és Kubában?
Az amerikai csapások hetek óta tartó katonai előkészületek után történtek. A rajtaütés után Trump azt mondta, hogy az Egyesült Államok „irányítani” fogja Venezuelát, „amíg nem tudunk biztonságos, megfelelő és megfontolt átmenetet végrehajtani”.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter ezzel összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy Washington az olajblokádból, valamint a rajtaütés során demonstrált katonai erőből fakadó befolyását kívánja politikai céljai érvényesítésére felhasználni. „Azt akarjuk, hogy Venezuela egy bizonyos irányba haladjon” – mondta Rubio az NBC „Meet the Press” műsorvezetőjének, Kristen Welkernek.
Rubio az ABC műsorában közölte, hogy az Egyesült Államok „karantént” rendelt el a venezuelai olajra,
„Ez azt jelenti, hogy a gazdaságuk nem lesz képes előrelépni, amíg nem teljesülnek az Egyesült Államok nemzeti érdekeit és a venezuelai nép érdekeit szolgáló feltételek, és ezt szándékozunk tenni”
– tette hozzá.
A külügyminiszter megismételte figyelmeztetését Kubának is, az NBC News „Meet the Press” című műsorában azt nyilatkozva, hogy szerinte „nagy bajban vannak”.
„Nem fogok önökkel beszélni arról, hogy milyen jövőbeli lépéseink és politikánk lesz most ebben a tekintetben” – mondta Rubio.
„De nem hiszem, hogy rejtély, hogy nem vagyunk a kubai rezsim nagy rajongói, akik egyébként támogatták Maduro-t.”
Rubio legutóbbi megjegyzései azután hangzottak el, hogy ő és Donald Trump a szombati sajtótájékoztatón jelezték, hogy a kormányzat legközelebb a kubai kormányt veheti célba, a külügyminiszter pedig szigorú figyelmeztetést küldött a kubai tisztviselőknek: „Ha Havannában élnék, és a kormányban lennék, aggódnék.”
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
- 08:04
2026. január 4. - 16:32
2020. június 22. - 10:022019. április 14.
