A szocialista rezsim hatalomra kerülésekor Venezuela a Rafael Advanced Defense Systems és más izraeli fegyvergyártó cégek kiemelt ügyfele volt.
Mielőtt Nicolas Maduro elődje, Hugo Chávez elkezdett távolodni Washingtontól, és szövetségre lépett volna Amerika ellenségeivel, például Iránnal, Venezuela szoros védelmi kapcsolatot tartott fenn Izraellel, és több fegyverüzletet is kötött a zsidó állammal.
Venezuela izraeli fegyverei
Az izraeli gyártmányú levegő-levegő rakétákat és célzórendszereket, amelyeket egykor Venezuela amerikai gyártmányú vadászgépei használtak, könnyen az amerikai erők ellen fordíthatták volna a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására irányuló művelet során.
Izrael 2004-ben, még Hugo Chávez elnökségének elején, Rafael Python 4 hőkereső levegő-levegő rakétákat adott el Venezuelának, amely rendszert abban időben fejlettebbnek tartottak, mint az amerikai gyártmányú Sidewinder rakétákat.
Ezeket a rakétákat Venezuela F-16-os vadászgépeinek flottájára telepítették, amelyeket Rafael Litening célzórendszerével is felszereltek. Az amerikai légierő, haditengerészet és tengerészgyalogság is használja ezt a rendszert. A Litening célzórendszer, amely segíti a pilótákat a célpontok eltalálásának képességében, nagyban segíthette volna Venezuelát, ha a művelet során megpróbálta volna az amerikai katonai eszközöket célba venni.
Venezuela katonai képességeinek korlátozása
Venezuela védelmi képességei azonban az elmúlt két évtizedben jelentősen romlottak, nagyrészt az Egyesült Államok és szövetségesei által bevezetett szankciók miatt. Ezek a korlátozások egyre nehezebbé tették Venezuela számára az F-16-osok üzemeltetését és karbantartását. Ennek eredményeként az izraeli Rafael műszaki támogatása is leállt.
A hírek szerint az 1980-as években Venezuela által vásárolt 18 darab F-16-osból napjainkra már csak négy van működőképes állapotban.
Az ország állítólag feketepiaci alkatrészekre támaszkodott a fenntartásuk érdekében. 2006-ban Caracas kénytelen volt kivonni a szolgálatból a Rafael Barak 1 rakétarendszerének szárazföldi változatát is. A röviddel előtte beszerzett rendszer célja a katonai létesítmények légi támadások elleni védelme volt.
Egy évvel korábban, 2005-ben az Egyesült Államok blokkolt egy 100 millió dolláros izraeli üzletet is Venezuela F-16-osainak korszerűsítésére. Az izraeli tisztviselők akkoriban azt gyanították, hogy Washington a szerződést a Lockheed Martinhoz, a repülőgép eredeti gyártójához kívánja átirányítani. A legtöbben azonban a lépést Chávez katonai képességeinek korlátozására irányuló lépésnek tekintették. Miután Chávez 2013-ban meghalt, utódja a most elfogott Maduro lett.
A Nyugattal való kapcsolatok megromlását követően Venezuela egyre inkább Oroszországhoz fordult fegyverekért. Szu-30-as vadászgépeket szerzett be, valamint orosz gyártmányú Sz-300 és 9K37 Buk légvédelmi rendszereket.
Az utóbbi időszakban azonban ezen rendszerek hatékonysága is megkérdőjeleződött. Az iráni és szíriai Sz-300-as ütegeket, amelyeket egykor komoly fenyegetésnek tekintettek az izraeli légierő repülőgépeire, az elmúlt évben veszteségek nélkül megsemmisítette az IDF. Amint arról a Neokohn is beszámolt, az amerikai erőknek is sikerült minden nehézség nélkül semlegesíteniük a Venezuelában telepített orosz légvédelmi rendszereket.
Az újabb fejlemény tovább rontotta az orosz gyártmányú fegyverek hírnevét, és aggodalmat keltett olyan országokban, mint Kína, amelyek katonai rendszerei nagymértékben orosz terveken alapulnak.
Kép: Wikimedia Commons/KGyST
