Elhunyt Drábik János, az összeesküvés-elmélet hívők magyar főpapja

87 éves korában meghalt Drábik János közíró, jogász, az Országos Trianon Társaság elnöke és a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) vezetőségi tagja, valamint az összeesküvés-elmélet-ipar egyik hazai atyja. 

Az MVSZ Facebook-bejegyzése szerint Drábik János január 4-én, vasárnap délután hunyt el az Irgalmasrendi Kórházban.

Ki volt Drábik János?

Drábik János 1938-ban született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, majd pályafutása során több területen is dolgozott: vállalati jogászként tevékenykedett, emellett a Kossuth Rádió, valamint a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának kulturális osztálya is foglalkoztatta. Az 1980-as évek elején az Egyesült Államokba emigrált, majd 1983-tól egy évtizeden át a Szabad Európa Rádió müncheni szerkesztőségében dolgozott. A rendszerváltást követően elsősorban összeesküvés-elméletekkel átszőtt írásai révén vált ismertté a magyar nyilvánosságban: több mint húsz könyvet publikált, és rendszeres szereplője volt az Echo TV-n futó, Szaniszló Ferenc nevéhez fűződő Világ-Panoráma című műsornak.

Drábik János neve szorosan összefonódott a szabadkőművességről, a „háttérhatalomról” és a globális pénzügyi rendszerről szóló összeesküvés-elmélet narratívákkal, amelyekben rendszeresen élt a klasszikus antiszemita toposzokkal is.

Toroczkai: A Tisza, Fidesz, DK, baloldal teszi izraeli gyarmattá Magyarországot

Ízesett zsidózott a Mi Hazánk Mozgalom összeesküvés-elméletektől megrészegült elnöke a Tisza párt dorogi gyűlésén.

Drábik írásaiban és előadásaiban a világpolitikai és gazdasági folyamatokat egy titkos elit irányításával magyarázta, amelyet gyakran burkoltan vagy nyíltan a zsidósággal („talmudisták”) azonosított. Ezek az elméletei nagyban hozzájárultak az antiszemita gondolkodás és a zsidókkal szembeni gyűlöletkeltő diskurzus magyarországi fenntartásához is. A szabadkőművességről alkotott képe szintén az összeesküvés-elméleti irodalom jól ismert elemeit követte, mélyebb történeti vagy tudományos árnyaltság nélkül. Drábik sokat foglalkozott Petőfi Sándorral is, állítása szerint a költő valójában Széchenyi István fia volt.

Bár Drábik János követői körében sokan „rendszerkritikus gondolkodóként” tekintettek rá, megszólalásai rendszeresen túllépték a legitim kritika határait, és veszélyes leegyszerűsítésekkel, kollektív bűnösséget sugalló állításokkal éltek. Munkássága így inkább a félelemkeltésre és az ellenségképek építésére, mintsem a valós problémák megértésére adott választ.

Drábik 2023-ban a Mi Hazánk Mozgalomba is belépett.  A párt elnöke, Toroczkai László így írt haláláról a közösségi oldalán: „Elhunyt Drábik János, a szervezett magánhatalom, a mélyállam legbátrabb leleplezője. Több mint húsz év barátság kötött össze minket, hiszen már két évtizeddel ezelőtt is az akkor általam szerkesztett Magyar Jelenben közöltük szemfelnyitó írásait, és az isteni gondviselés kegyelméből, az utolsó interjúját, egy hosszú beszélgetést is a Magyar Jelennek adta, de a közzétételt már nem tudta megvárni. A napokban kerül majd posztumusz bemutatásra.”

Drábik János Halálával egy olyan közéleti szereplő távozott, aki az összeesküvés-elméletek hazai terjesztésével jelentős szellemi rombolást vitt véghez a magyar társadalomban.

Novák Előd ismét felcsavarja az antiszemita potmétert

Közelednek a választások, értemes mondanvaló helyett valamivel muszáj kitűnnie a Mi Hazánk Mozgalomnak — gondolják Novák Elődék, és előveszik kedvenc politikai játékszerüket.

Zsidó bevándorlóktól retteg a Mi Hazánk elnökhelyettese

Dúró Dórának nem tetszik ha hazánk a növekvő antiszemitizmus miatt Nyugat-Európából fogadna be zsidókat.

Kép: Wikimedia Commons/Elekes Andor