Egymást érik a légicsapások, és már az amerikai különleges erők helikopterei is feltűntek a venezuelai főváros felett.
Az Egyesült Államok csapásokat hajt végre Venezuela területén – közölte egy amerikai tisztviselő a Reuters hírügynökséggel szombat kora reggel. A névtelenül nyilatkozó tisztviselő nem közölt részleteket.
Amerika támadásba lendül Venezuelában
A venezuelai rezsim kijelentette, hogy elutasítja az Egyesült Államok „katonai agresszióját”, miután szombat kora reggel több robbanás rázta meg a fővárost, Caracast és más területeket. A kormány közleménye szerint támadások történtek Miranda, Aragua és La Guaira államokban is, ami arra késztette a diktátor Nicolás Madurót, hogy nemzeti szükségállapotot hirdessen és mozgósítsa a védelmi erőket.
A közösségi médiában keringő képek szerint robbanások, repülőgépek, helikopterek és fekete füst látható a fővárosban.
Donald Trump amerikai elnök az elmúlt hónapokban többször is szárazföldi műveleteket ígért Venezuelában. Nyilvánosan nem részletezte céljait, de magánbeszélgetések során nyomást gyakorolt Maduróra, hogy meneküljön el az országból. Trump hétfőn azt mondta, hogy „okos” dolog lenne Maduro részéről, ha távozna a hatalomból.
Az Egyesült Államok az elmúlt hónapokban jelentős katonai eszközöket halmozott fel a Karib-térségben, beleértve hadihajókat és vadászgépeket. A blokádon túl Trump kiterjesztette a szankciókat, és több mint két tucat drogszállító hajóra mért csapást a Csendes-óceánon és a Karib-térségben. A múlt héten az Egyesült Államok dróncsapást mért már egy kábítószer-rakodó kikötőre is Venezuelában, ami az első ismert szárazföldi művelet volt.
Mi a baj venezuelai rezsimmel?
A venezuelai kormány közleményében azt állította, hogy a támadás célja, hogy az Egyesült Államok megszerezze az ország olaj- és ásványkincseit. Hozzátette, hogy az Egyesült Államoknak „nem fog sikerülni” elvennie az erőforrásokat.
Venezuela szoros kapcsolatokat ápol Kínával, Oroszországgal és Iránnal (pénzügyi, katonai és technológiai együttműködés), miközben a hírszerzési jelentések szerint kapcsolatban áll a Hezbollah terrorszervezettel és latin-amerikai drogkartellekkel is. Venezuela így az USA közvetlen geopolitikai környezetében vált orosz, iráni és kínai szövetségessé.
A mostani fellépés stratégiai célja lehet ezen ellenfelek nyugati féltekén való térnyerésének megállítása.
Bár igaz, hogy Venezuela a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékával rendelkezik, az USA ma már kevésbé függ a venezuelai olajtól.
Egy ellenséges rezsim által ellenőrzött stratégiai energiahordozó azonban továbbra is tényező lehetett a támadás megindításakor.
A régóta húzódó venezuelai válság a világ egyik legsúlyosabb politikai-gazdasági összeomlása: a hiperinfláció, az állami intézmények leépülése és a politikai elnyomás következtében mintegy 7–8 millió ember menekült el az országból (sokan illegálisan Amerikába) az elmúlt évtizedben.
A Maduro-rezsim a nemzetközi rangsorok szerint a világ legkorruptabb kormányai közé tartozik, hatalmát választási csalással, az ellenzéki politikusok bebörtönzésével, az erőszakszervezetekkel és kiterjedt klientúrahálózatával tartja fenn.
Hende Olivér összes cikkét elolvashatja itt.
