Egy kiszivárgott amerikai védelmi minisztériumi jelentés szerint Peking az elmúlt időszakban drámai tempóban gyorsította fel nukleáris fegyverkezését: a kínai hadsereg már több mint száz interkontinentális ballisztikus rakétát telepíthetett új silómezőibe. Washington szerint Kína nem mutat érdeklődést semmilyen fegyverzetkorlátozási tárgyalás iránt.
A Reuters által megszerzett, még tervezet formájában létező Pentagon-jelentés szerint Kína az utóbbi években három új rakétasiló-mezőt hozott létre az ország északi részén, közel Mongólia határához.
Ezekben a létesítményekben a hadsereg várhatóan több mint 100 darab, szilárd hajtóanyagú DF–31-es interkontinentális ballisztikus rakétát helyezett készenléti állapotba.
Az amerikai védelmi tárca korábban már jelezte a silók létezését, ám a mostani jelentés az első, amely konkrét számot is megnevez. A Pentagon hivatalosan nem kommentálta az értesülést, jelezve, hogy a dokumentum még változhat, mielőtt a kongresszus elé kerülne.
Fegyverzetkorlátozás? Peking nem kér belőle
A jelentés külön kiemeli, hogy
Kína továbbra sem mutat hajlandóságot sem két-, sem háromoldalú nukleáris fegyverzetkorlátozási tárgyalásokra,
annak ellenére sem, hogy Donald Trump nemrég nyilvánosan beszélt egy lehetséges amerikai–kínai–orosz leszerelési kezdeményezésről.
„Nem látunk semmilyen szándékot Peking részéről az ilyen jellegű megállapodások iránt” – áll a Pentagon tervezetében.
Kína washingtoni nagykövetsége ezzel szemben azt közölte, hogy az ország „védelmi jellegű nukleáris stratégiát” követ, és nukleáris arzenálját a nemzetbiztonsághoz szükséges „minimális szinten” tartja.
1000 robbanófej felé 2030-ra
Bár a Pentagon szerint Kína nukleáris robbanófejeinek száma 2024-ben még „csupán” az alacsony 600-as tartományban volt, a jelentés arra figyelmeztet:
a jelenlegi trendek alapján Peking 2030-ra átlépheti az ezer robbanófejes küszöböt.
Ez a növekedési ütem a szakértők szerint gyorsabb, mint bármely más nukleáris hatalomé. A Bulletin of the Atomic Scientists elemzése alapján Kína ma a világ leggyorsabban fegyverkező atomnagyhatalma.
Tajvan a katonai tervezés középpontjában
A Pentagon-jelentés nemcsak a nukleáris kapacitásokra tér ki, hanem a kínai hadsereg átfogó modernizációjára is.
Eszerint Peking célja, hogy legkésőbb 2027-re képes legyen megnyerni egy háborút Tajvan ellen.
A dokumentum szerint Kína több forgatókönyvet is vizsgál, köztük a „brutális erő alkalmazását”, valamint nagy hatótávolságú csapásokat akár 1500–2000 tengeri mérföldre a kínai partoktól. Az ilyen támadások „komolyan veszélyeztethetik az amerikai katonai jelenlétet az ázsiai–csendes-óceáni térségben”.
Fegyverkezés diplomácia nélkül
A jelentés időzítése különösen érzékeny: kevesebb mint két hónap van hátra a New START szerződés lejártáig, amely az utolsó érvényben lévő amerikai–orosz nukleáris fegyverzetkorlátozási megállapodás. Ha nem születik új egyezmény, szakértők szerint hárompólusú nukleáris fegyverkezési verseny indulhat el az Egyesült Államok, Oroszország és Kína között.
„Több nukleáris fegyver és a diplomácia hiánya senkit sem tesz biztonságosabbá”
– figyelmeztetett Daryl Kimball, az Arms Control Association vezetője.
Korrupcióellenes tisztogatás a hadseregben
A Pentagon-jelentés kitér arra is, hogy Hszi- Csin-ping átfogó korrupcióellenes kampánya a kínai hadsereget és a védelmi ipart is elérte. Az elmúlt másfél évben legalább 26 vezetőt vagy volt vezetőt vizsgáltak ki vagy távolítottak el állami fegyvergyártó vállalatokból.
A tisztogatás rövid távon lassíthatja a nukleáris készenlétet, hosszabb távon azonban a Pentagon szerint „megalapozhatja a hadsereg strukturális megerősödését”.
- 14:00
2021. december 3. - 19:302022. április 20.
- 18:002021. augusztus 28.
