Újabb sokkoló lépést tett az iráni rezsim, amikor ismét őrizetbe vette a Nobel-békedíjas Narges Mohammadit. Emberi jogi szervezetek és a Nobel-bizottság is azonnali tájékoztatást követel az aktivista hollétéről, miután a teheráni hatóságok egy emlékceremónián tartott felszólalása miatt vitték el.
Narges Mohammadi francia ügyvédje, Chirine Ardakani szerint a jogvédőt pénteken tartóztatták le, miután a nemrég elhunyt ügyvéd, Khoszrau Alikordi emlékére rendezett megemlékezésen bírálta Ardakani halálának körülményeit. Alikordit december 5-én találták holtan irodájában, a hatóságok szívrohamra hivatkoztak, ám jogvédők szerint vizsgálatot kell indítani, mert a körülmények erősen kérdésesek.
A maszhadi ügyészség közlése szerint Mohammadi 39 további résztvevővel együtt került őrizetbe, miután – állításuk szerint – provokáló kijelentéseket tett és olyan jelszavak skandálására buzdította a tömeget, amelyek „felborították a köznyugalmat”.
A beszámolók szerint a rendőrség két tisztje is megsérült, amikor megpróbálták feloszlatni a tömeget.
Nemzetközi felháborodás és követelések Teherán felé
A Nobel-bizottság éles hangú közleményben követelte, hogy Irán azonnal tisztázza Mohammadi hollétét, biztosítsa testi épségét, és feltétel nélkül engedje szabadon. Az Európai Unió ugyancsak felszólította a rezsimet a jogvédő elengedésére, különösen egészségi állapotára tekintettel, és egyúttal a véleménynyilvánítás miatt bebörtönzött irániak szabadon engedésére is.
Az aktivistáról a közösségi médiában olyan felvétel terjed, amelyen fejkendő nélkül, egy autó tetején állva, mikrofonba skandálja a „Hosszú életet Iránnak!” jelszót.
Ügyvédje szerint az őrizetbe vétele előtt bántalmazták.
Riporterek Határok Nélkül jogvédő szervezet arról számolt be, hogy további négy újságírót és más résztvevőket is letartóztattak a megemlékezésen. A Human Rights Activists News Agency szerint a tömeg olyan jelszavakat is kiáltott, mint „halál a diktátorra”, illetve „küzdünk, meghalunk, de megalázást nem fogadunk el”, amelyek egyértelműen a rezsim ellen irányultak.
A rezsim régi célpontja
A Reuters emlékeztet, hogy Mohammadi neve világszerte ismertté vált az iráni nők és politikai foglyok jogaiért folytatott harca miatt.
A 2023-as Nobel-békedíjat is azért kapta, mert több mint egy évtizedet töltött börtönben az államellenes propaganda és a nemzetbiztonság megsértésének vádjaival.
Legutóbb 2021-ben zárták be, és azóta is megszakítás nélkül zaklatják, fenyegetik és elítélik, amikor csak hangot ad a rezsim kritikájának.
Az iráni hatalom minden jel szerint továbbra is a megtörését célozza, miközben a nemzetközi közvélemény egyre határozottabban figyeli a sorsát. A rezsim számára különösen kellemetlen, hogy a mostani letartóztatás és a felvételen látható nyílt tiltakozás ismét a nők elnyomásának és a véleményszabadság hiányának jelképeivé teszi Mohammadit.
A küzdelem határokon átível
A venezuelai ellenzéki vezető, Maria Corina Machado – az idei Nobel-békedíj kitüntetettje – szolidaritását fejezte ki Mohammadi mellett, és a világ szabadságmozgalmait összekötő küzdelemként írta le az iráni és venezuelai ellenállást. Kijelentése szerint a szabadságért folytatott harc nem nemzeti, hanem univerzális, és az elnyomó rezsimek ugyanazokkal a módszerekkel igyekeznek elhallgattatni ellenfeleiket.
