Az EBU döntése, amely engedélyezte Izrael részvételét a 2026-os Eurovízión, példátlan diplomáciai és kulturális vihart kavart: Hollandia, Spanyolország, Írország és Szlovénia egymás után jelentette be kilépését, miközben Izrael és több európai kormány a bojkottálókat vádolja politikai kettős mércével és antiszemitizmussal.
Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége (EBU) genfi ülésén nem került sor szavazásra Izrael kizárásáról, így a zsidó állam indulhat a 2026-os Eurovízión. A szervezet inkább új, a politikai befolyást visszaszorító szabályokat fogadott el,
miután több ország azt állította, hogy Izrael idén „túlzottan támogatta” saját versenyzőjét.
A döntés azonban azonnal dominóhatást indított el.
Hollandia közszolgálati csatornája, az AVROTROS elsőként jelentette be kilépését, kijelentve, hogy Izrael gázai lépései átlépték azt az erkölcsi határt, amely mellett még vállalható lenne az együttműködés.
A holland bojkottot Geert Wilders radikális jobboldali politikus azonnal „a legnyersebb antiszemitizmusnak” nevezte.
Spanyolország és Írország is hátat fordít
Spanyolország sem maradt csendben: az RTVE elnöke szerint már régen szankcionálni kellett volna Izraelt, és hiba volt a döntést a közgyűlésre tolni.
A baloldali Pedro Sánchez kormányfő még élesebben fogalmazott, amikor kijelentette, hogy „ugyanez történt Oroszországgal is, miért lenne Izrael kivétel?”.
Írország ennél is tovább ment: nemcsak a részvételt tagadta meg, hanem azt is, hogy az ország egyáltalán sugározza a dalfesztivált. Állásfoglalásukban a civilek gázai halálát, az újságírók célzott elleni támadását és a riporterek beutazásának tiltását nevezték meg az EBU döntésével összeegyeztethetetlennek.
Szlovénia: „Túszai vagyunk Izrael politikai érdekeinek”
A szlovén közszolgálati média vezetése szintén bejelentette visszalépését, és azt üzente: Szlovénia nem vesz részt olyan versenyen, ahol Izrael is jelen van.
A testület elnöke szerint a döntés a „20 ezer halott gyermek” iránti tiszteletből született, és hozzátette, hogy a 2017-es politikai dal győzelmével „megnyílt Pandora szelencéje”.
Izrael visszavág: „A szégyen az övék”
Izrael hivatalos vezetése üdvözölte, hogy indulhat a versenyen. Jichák Herzog államfő a kulturális párbeszéd és a nemzetek közötti barátság ünnepének nevezte az Eurovíziót. Gideon Szaár külügyminiszter azonban már jóval élesebben fogalmazott:
szerinte azok szégyenkezhetnek, akik politikai alapon bojkottálják a fesztivált. Miki Zohár a kulturáért felelős miniszter úgy fogalmazott, hogy az EBU „helyesen döntött”, mert a zene „összeköti a népeket”.
A gázai háború árnyéka vetül a dalszínpadra
Az Eurovízió körüli vita valójában rég túlmutat a zenén. A Hamász irányította gázai egészségügyi minisztérium több tízezer halottról beszél, miközben Izrael hangsúlyozza, hogy globális rágalomhadjárat célpontja. A konfliktus a 2023. október 7-i Hamász mészárlással kezdődött, amelyben 1 200 izraeli vesztette életét, és 251 túszt hurcoltak el.
Közben az EBU új szabályokat vezet be, hogy garantálja a verseny politikai semlegességét. Ha a változtatások nem bizonyulnak elegendőnek, a tagállamok akár ismét szavazhatnak Izrael részvételéről.
Németország szolidáris Izraellel
A német kulturális államtitkár, Wolfram Weimer kijelentette:
ha Izraelt valaha kizárnák, Németország sem indulna. Több ország, köztük Ausztria is támogatja Izrael részvételét.
Izrael közszolgálati csatornája, a KAN már készül 2026-ra, és hamarosan módosított kiválasztási szabályokat jelent be.
