Példátlan botrány rázza meg a közel-keleti iszlamista hálózatokat: százmilliók tűntek el a „Gázának” gyűjtött adományokból, a Hamász pedig pánikszerűen elhatárolódik korábbi szövetségeseitől. A gázaiak bizalma mélypontra zuhant, miközben a Muszlim Testvériséghez kötődő szervezetek egymást vádolják korrupcióval.
A botrány egy fiatal palesztin aktivista bejegyzésével kezdődött, aki azt állította: egy isztambuli jótékonysági szervezet eltérítette a Gázának szánt adományokat. Néhány órán belül a közösségi média arab és török felületei dokumentumokkal, kiszivárgott üzenetekkel és egymásnak ellentmondó nyilatkozatokkal teltek meg, majd a vita átterjedt a politikai szférára is.
A Hamász végül példátlan lépésre szánta el magát: nyílt közleményben utasította el a Waqf Al Ummát, a Minbar al-Akszát és a Kulna Maryamot, valamint vezetőiket, akik szerintük jogosulatlanul használták a mozgalom korábbi támogatását és Gáza nevében, régi engedélyekkel visszaélve gyűjtöttek pénzt.
A Hamász döntése sokkolta az iszlamista világot, hiszen ezek az intézmények évek óta meghatározó szerepet játszottak a „Gáza megsegítésére” irányuló nemzetközi adománygyűjtésben. A mozgalom gázai kutatók szerint azért lépett, mert a közvéleményben egyre nagyobb a felháborodás. Manszúr Abu Karím politikai elemző szerint a gázaiak már a háború hónapjai alatt elfordultak azoktól, akik az ő nevükben gyűjtenek pénzt, mivel sokan látták:
egyesek hihetetlen gyorsasággal gazdagodtak meg Gáza szenvedéséből.
A Waqf Al Umma: vallásos imázs, homályos pénzmozgások
A botrány középpontjában a tíz éve Isztambulból működő Waqf Al Umma áll, amely magát a jeruzsálemi és gázai szegényeket segítő alapítványnak mutatta. Kampányai szinte folyamatosan jelentek meg a közösségi médiában, érzelmes videókkal, élő közvetítésekkel, befolyásos prédikátorok támogatásával.
Az alapítvány tevékenysége ugyan formálisan a törökországi waqf-szabályozás alá esik, a gyakorlatban azonban rendkívül széles mozgástérrel rendelkezett.
Egy volt munkatárs, aki az intézmény belső működését ismerte, azt mondta: a pénzkezelésnek semmi köze nem volt átláthatósághoz. A szervezet által hirdetett projektek többsége egyszerűen nem létezett, a befolyt összegek pedig személyes számlákon landoltak.
A háttérben stróman cégek, pénzmosási csatornák és ingatlanügyletek működtek, amelyeket úgy álcáztak, hogy a hivatalos felügyelet ne tudjon belenézni a pénz áramlásába.
Amikor valaki számon kérte, miért nincs nyoma a jeruzsálemi projekteknek, a szervezet mindig a „megszállás és a biztonsági helyzet” nehézségeire hivatkozott.
Töredezik a Hamász és a Muszlim Testvériség kapcsolata
A botrány nemcsak anyagi természetű. A Hamász és a Muszlim Testvériség hálózatai között már korábban is feszültségek voltak, ám a Gázáért világszerte indított adománygyűjtési hullám példátlan mennyiségű pénzt mozgatott meg, amelyért több szervezet is versenybe szállt.
A Hamász háború és ostrom alatt működve egyre kevésbé tudta ellenőrizni, kik és hogyan gyűjtenek a nevében, míg a külföldi alapítványok befolyása gyorsan nőtt.
A mozgalom vezetői, akik Katar és Törökország között mozognak, most kénytelenek lavírozni: nem veszthetik el a külső politikai támogatást, de a botrány felelősségét sem vállalhatják magukra.
A helyzetet tovább élezte, hogy a Muszlim Testvériséghez köthető szervezetek közül néhány a korábbi kritikák ellenére új kampányokat indított, mintha mi sem történt volna. A Hamász belső vizsgálóbizottságokat hozott létre, de valódi joghatósággal aligha rendelkezik az országon kívül működő intézmények felett.
Bizalomválság Gázában: „Ez tönkreteszi a valódi segélymunkát”
A gázai közvéleményben mély bizalmi válság alakult ki. Reham Owda, isztambuli palesztin elemző szerint az ilyen botrányok pusztító hatással vannak a valódi segélymunkára. Úgy fogalmazott: az emberek már azokat a szervezeteket sem hiszik el, amelyek átláthatóan és becsületesen dolgoznak, mert túl sok a korábbi visszaélés. Az informális pénzátutalási rendszerek miatt – amelyek a Közel-Keleten a bankrendszer hiánya miatt bevett módszernek számítanak – gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni az adományok útját. Owda szerint ez az egész jelenség nemcsak az intézményeket járatja le, hanem „megöli a humanitárius munka és az önkéntesség szellemét” a palesztin társadalomban — írja a The Jerusalem Post.
