Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kormánya a lehető leghatározottabb jogi eszközökkel terrorszervezetté fogja nyilvánítani a Muszlim Testvériséget. A döntés Izraelben azonnali támogatásra talált, és új korszakot nyithat az Egyesült Államok radikális iszlamizmus elleni politikájában.
Trump a Just the News-nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Muszlim Testvériséget „a legerősebb és leghatározottabb módon” fogja terrorszervezetnek minősíteni, és a végső dokumentumok már készülnek. A beszélgetésből kiderült, hogy ez a lépés nem új keletű: az elnök már első ciklusa idején is meg akarta tenni, ám akkor a külügyi apparátus ellenállása lassította az előkészítést.
Most azonban a Fehér Ház jelezte, hogy a döntés hátterében nemcsak biztonságpolitikai, hanem ideológiai megfontolások is állnak.
Netanjahu: „A Muszlim Testvériség veszélyt jelent a Közel-Keletre és a világra”
A washingtoni bejelentés Izraelben azonnal visszhangra talált. Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki vasárnap délután rögtönzött beszédben reagált, történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést.
A miniszterelnök szerint a Muszlim Testvériség olyan hálózatot működtet, amely évtizedek óta destabilizálja a Közel-Keletet, és amelyhez több terrorcsoport, köztük a Hamász is köthető.
Hangsúlyozta, hogy Izrael már eddig is betiltotta a szervezet több ágát, és „minden olyan nemzetközi lépést támogat, amely az iszlamista infrastruktúra gyengítését szolgálja”. Netanjahu köszönetet mondott Trumpnak, és felidézte: Izrael saját bőrén tapasztalta, mire képes a Testvériség eszmeisége, amely szerinte nem különbözik a terrorcsoportok ideológiájától.
Szakértők: a Muszlim Testvériség ideológiája veszélyezteti a nyugati demokráciákat
A döntést üdvözölte az antiszemitizmus kutatásával foglalkozó ISGAP is, amely korábban egy 200 oldalas elemzést tett közzé a Muszlim Testvériség nyugati befolyásszerzési stratégiáiról.
A szervezet szerint a Testvériség évtizedek óta úgy építi amerikai és európai jelenlétét, hogy közben kihasználja a demokratikus társadalmak szabadságjogait, miközben politikai célja a vallási jog kiterjesztése és a demokratikus intézmények meggyengítése.
Az ISGAP úgy látja, hogy az amerikai terrorlistára helyezés „fontos első lépés” lenne. A szervezet azonban figyelmeztetett, hogy a döntést hosszú távú, bizonyítékokon alapuló szakpolitikai vizsgálatoknak kell követniük, különösen a Muszlim Testvériséghez köthető egyesületek, alapítványok és pénzügyi csatornák tekintetében.
Texas már lépett – Trump most országos szintre emelné
Érdemes megjegyezni, hogy Trump bejelentése néhány nappal azután érkezett, hogy Greg Abbott texasi kormányzó saját államában már terrorszervezetnek minősítette a Muszlim Testvériséget, valamint az amerikai iszlám szervezetek közül a CAIR-t is.
Abbott rendkívül kemény hangú közleményben azt állította, hogy a Muszlim Testvériség és a CAIR „erőszakkal, megfélemlítéssel és a törvények szisztematikus aláásásával” törekszik az iszlamista ideológia terjesztésére.
Trump most ezt a politikát lényegében országos szintre emelné, ami jelentős változást jelentene az amerikai belbiztonsági megközelítésben, és akár a szövetségi hatóságok hatáskörének bővítéséhez is vezethet.
A döntés Izrael, a Közel-Kelet és a Nyugat számára
A Muszlim Testvériség terrorszervezetté nyilvánítása több szinten is komoly következményekkel járhat. Egyrészt erősíti Izrael regionális pozícióját, hiszen a Hamász — a Testvériség palesztin ága — hivatalosan is ugyanabba a kategóriába kerülne, mint az ISIS vagy az al-Káida.
Másrészt érzékeny diplomáciai üzenet Katar és Törökország felé, amelyek hosszú ideje politikai és anyagi támogatást nyújtanak a mozgalomnak, sőt, politikai-ideológiai közös alappal rendelkeznek.
Végül az amerikai belpolitikában is új hangsúlyokat teremthet, hiszen várhatóan szigorú vizsgálatok indulnak majd a Testvériséghez kapcsolódó amerikai szervezetek, alapítványok és pénzügyi hálózatok ellen.
