Egy új átfogó jelentés betekintést ad a Muszlim Testvériség Nyugat ellen intézett támadásának tervébe.
Az Institute for the Study of Global Antisemitism and Policy (ISGAP) szerdán publikált egy átfogó jelentést, amely feltárja a Muszlim Testvériség „100 éves tervét” a Nyugat meghódítására.
Mit tett a Muszlim Testvériség az elmúlt fél évszázadban?
A „The Muslim Brotherhood’s Strategic Entryism into Western Society: A Systematic Analysis” („Az Iszlám Testvériség stratégiai beágyazódása a nyugati társadalomba: szisztematikus elemzés”) című jelentést egy ISGAP által szervezett washingtoni rendezvényen mutatták be, amelyen kongresszusi tagok, magas rangú diplomaták, politikai szakértők és neves tudósok vettek részt. Ez az első átfogó, középtávú értékelés a Muszlim Testvériség évszázados stratégiájáról, amely bemutatja az ideológiai, intézményi és pénzügyi behatolását Észak-Amerikába.
A 200 oldalas jelentés részletes áttekintést nyújt az elmúlt öt évtizedről, amely során a mozgalom igyekezett beágyazódni a nyugati intézményekbe, miközben fenntartotta ideológiai ellenállását a demokráciával és a pluralizmussal szemben. A kutatás hiteles belső dokumentumokra, hálózattérképezésre és kiterjedt esettanulmány-elemzésre támaszkodva tárja fel a koordinált, több generációt átívelő projektet, amely a politika, az oktatás és a civil társadalom befolyásolására irányul belülről.
„Civilizációs dzsihád” stratégia
A jelentés szerint az Muszlim Testvériséghez köthető szervezetek hozzáférést szereztek kormányzati intézményekhez, tanácsokat adtak a polgári jogokkal kapcsolatos politikákhoz, befolyásolták az oktatási rendszert, és befolyásos média- és digitális hálózatokat építettek.
Feltárja a Testvériség „civilizációs dzsihád” stratégiáját, amely hosszú távú kampány a nyugati demokráciák destabilizálására a vallásszabadság és a szólásszabadság kihasználásával, valamint taktikai szövetségek kialakításával progresszív csoportokkal és kisebbségi közösségekkel.
A tanulmány bemutatja a Testvériség infrastruktúrája és a kijelölt terrorszervezetek, köztük a Hamász közötti közvetlen folytonosságot, és hiteles belső dokumentumokat is tartalmaz.
A jelentés felszólítja az Egyesült Államok kormányát, hogy hivatalosan minősítse az Muszlim Testvériséget külföldi terrorszervezetnek, ezt alapvető lépésnek nevezve az ideológiai és intézményi befolyás visszaszorítására. Az ISGAP reménye szerint egy ilyen minősítés biztosítaná a jogi és stratégiai keretet a Testvériséghez kapcsolódó hálózatok elérésének korlátozásához, a polgári jogok kihasználásának megakadályozásához és a demokratikus intézmények ideológiai átvételének megelőzéséhez.
Az ISGAP elemzése szerint az Muszlim Testvériség megfelel a külföldi terrorszervezetté nyilvánítás kritériumainak a Hamásszal és más terrorszervezetekkel fennálló hosszú távú ideológiai és pénzügyi kapcsolatai miatt. A jelentés dokumentált kapcsolatokat mutat be a Testvériséghez köthető alapítványok és a Hamász, valamint a Palesztin Iszlám Dzsihád finanszírozása között, továbbá Észak-Afrikában és a Perzsa-öböl térségében az al-Kaida hálózatához kapcsolódó összeköttetéseket is.
A jelentés Katarra is rámutat, mint a mozgalom fő ideológiai és pénzügyi támogatója, kiemelve a Testvériséghez kapcsolódó szervezetek, az Al Jazeera hálózat és az oktatási kezdeményezések támogatását, amelyek az iszlamista narratívákat kulturális csere álcája alatt népszerűsítik.
