A 12 ezer éves izraeli szobor a régészek szerint egy szürreális, nő és madár közötti párzási jelenetet ábrázol.
A galileai Nahal Ein Gevben feltárt apró agyagfigura a legkorábbi ismert ember-állat interakciót ábrázoló szobor, amint azt a rangos PNAS folyóiratban megjelent tanulmány is dokumentálja.
Erotikus szoborra bukkannak az izraeli régészek
A nő-madár szobor egyike a natúfi lelőhelyen felfedezett számos figurának, amelyek körülbelül két kilométerre találhatók az Ein Gev kibuctól. A helyszínen a Héber Egyetem Leora Grosman professzorának irányításával 2010 óta folynak az ásatások.
Mintegy 12 000 évvel ezelőtt egy fiatal vadászó-gyűjtögető, aki a Galileai-tenger partján élt, egy kis agyagfigurát mintázott, amely egy nőt és egy vadlúdat ábrázolt, a környék egyik leggyakoribb faját. Az őskori művész finoman megformálta a lúd csőrét és szárnyait, illetve a női alak vonásait, majd hagyta az agyagot megszáradni, mielőtt kiégette és megfestette. Évezredekkel később egy izraeli régészcsoport újra felfedezte ezt az egyedülálló leletet a Nahal Ein Gev II lelőhelyen, így ez a legkorábbi feljegyzett szobor, amely emberek és állatok közötti interakciót ábrázol – derül ki a rangos PNAS folyóiratban hétfőn megjelent új tanulmányból.

A kutatók úgy vélik, hogy a nő és a lúd által tartott póz fényében a körülbelül 3,7 centiméter magas figura nem egyszerűen egy vadászjelenetet vagy egy olyan viselkedést ábrázol, amelyet a művész a természetben is megfigyelhetett. Ehelyett azt mondják, hogy a szobor egy párzási jelenetet ábrázol, amely összhangban van az emberi társadalmakban évezredek óta vallott animista hiedelmekkel.
„Egy igazi lúd nem venne fel ilyen testtartást egy nővel szemben, ezért úgy gondoljuk, hogy ez egy képzeletbeli jelenet, nem pedig egy valóságos”
– mondta Dr. Laurent Davin a Jeruzsálemi Héber Egyetemről, aki a tanulmány egyik szerzője.
A szobron a madár a nő mögött helyezkedik el, akit melleinek és női szeméremtestének jellegzetes alakja alapján lehet azonosítani. A lúd feje, jól kivehető csőrével, látszólag a nő vállán nyugszik, míg a szárnyak ölelésszerűen körülölelik.
Animista hiedelmek állhatnak a különleges tárgy eredete mögött
„A lúd testtartása és nyaka egy élő állaté”
– mondta Davin a The Times of Israelnek adott telefoninterjúban. „Azt is tudjuk, hogy a vadászok a vadászat után eltávolították a madark fejét és lábát, így a faluba szállított lúdtetem nem nézne ki teljes lúdnak. Ráadásul a nő előrehajol, ami nem lenne szükséges egy mindössze két-három kilós madár szállításához.”
A kutatók megjegyezték, hogy az állatok és emberek párosodásának gondolata a mai napig nagyon gyakori az animista hiedelmekkel rendelkező társadalmakban, valamint számos ősi kultúrában.
„Ez megtörténhet erotikus álmokban, sámánisztikus látomásokban, történetmesélésben és másutt”
– magyarázta Davin.
Például egy görög legenda szerint Zeusz, az istenek királya, hattyú alakot öltött, hogy elcsábítsa Lédát, Spárta királynőjét, aki ezután ikreket szült.
Néhány korábbi ábrázolást találtak emberek és állatok közötti interakciókról a világ más helyszínein található fali graffitiken, de „az ilyen interakciók legtöbb ábrázolása csak később, a neolitikumban jelent meg, amikor a növények és állatok háziasítása zajlott” – jegyezte meg Davin.






