Egyre súlyosabb a vízhiány Iránban.
A teheráni regionális vízművek vezetője elmondta, hogy a vízszint 43%-kal csökkent a tavalyi évhez képest, így az Amir Kabir gát kapacitásának mindössze 8%-án áll, ami súlyos vízhiányhoz vezethet a következő hetekben.
Súlyos vízhiánnyal küzd Irán
Irán évtizedek óta a legsúlyosabb vízhiánnyal küzd, a tisztviselők pedig arra figyelmeztetnek, hogy Teherán, a több mint 10 millió lakosú város, hamarosan lakhatatlanná válhat, ha az országot sújtó aszály folytatódik. Maszúd Pezeskján elnök arra figyelmeztetett, hogy ha decemberig nem érkezik csapadék, a kormánynak el kell kezdenie a vízre a jegyrendszer bevezetését Teheránban.
„Még ha jegyrendszert is alkalmazunk, és akkor sem esik az eső, akkor sem lesz vizünk. Nekik [azaz a polgároknak] el kell hagyniuk Teheránt”
– mondta Pezeskján november 6-án.
Azért is nagy a tét Irán vezetői számára, mert 2021-ben a vízhiány már erőszakos tüntetéseket váltott ki a déli Huzesztán tartományban, illetve korábban, 2018-ban is szórványos tüntetések voltak, amelyeken különösen a gazdák vádolták a kormányt a rossz vízgazdálkodással.
Az iráni vízhiány a perzselően forró nyár után nem kizárólag a kevés csapadék eredménye. A több évtizedes rossz gazdálkodás, beleértve a gátak túlzott építését, az illegális kútfúrást és a nem hatékony mezőgazdasági gyakorlatokat, kimerítette a tartalékokat – nyilatkozta több tucat kritikus és vízügyi szakértő az állami médiának az elmúlt napokban, miközben a vízválság panelbeszélgetésekkel és vitákkal uralja az iráni médiát.
Pezeskján kormánya a válságért különböző tényezőket, például „a múltbeli kormányok politikáját, az éghajlatváltozást és a túlzott fogyasztást” hibáztatta. Bár ezúttal még nem törtek ki tüntetések a vízhiány miatt, az irániak már most is súlyos gazdaság válsággal küzdenek, főként a rezsim nukleáris programjához kapcsolódó nemzetközi szankciók miatt. A tartós vízhiány még jobban megterheli a családokat és a közösségeket, fokozva a nyugtalanságot.
Amikor kiszáradnak a csapok
Amikor a múlt héten kiszáradtak a csapok kelet-teheráni lakásában, Mahnaz nem kapott előzetes figyelmeztetést vagy segítséget. „Este 10 óra körül volt, és a víz csak reggel 6-kor tért vissza” – mondta. Mivel nem volt szivattyú vagy tároló, ő és két gyermeke kénytelen volt várni, palackozott vízzel fogat és kezet mosni.
Az iráni Nemzeti Víz- és Szennyvíztisztító Társaság megerősítette, hogy Teheránban éjszakai víznyomás-csökkentéseket alkalmaznak, amely egyes kerületekben nullára is csökkenhet, jelentette az állami média. Az irániak az elmúlt években a csúcsidőszaki hónapokban ismétlődő áram-, gáz- és vízhiánnyal küzdöttek.
„Egyik nehézség a másik után – egyik nap nincs víz, a másikon nincs áram. Még a megélhetésre sincs elég pénzünk. Ez a rossz gazdálkodás miatt van” – mondta a Reutersnak egy 41 éves tanárnő és háromgyermekes anya.
A múlt héten az állami média idézte Mohammadreza Kavianpourt, az iráni Vízügyi Kutatóintézet vezetőjét, aki azt mondta, hogy a tavalyi csapadékmennyiség 40%-kal volt az 57 éves átlag alatt Iránban, és az előrejelzések szerint december vége felé folytatódik a szárazság. A főváros teljes mértékben öt, a városon kívüli folyókból táplált víztározóra támaszkodik. A beáramlás azonban bezuhant. Behzad Parsa, a teheráni Regionális Vízművek vezetője a múlt héten azt mondta, hogy a vízszint 43%-kal csökkent a tavalyi évhez képest, így az Amir Kabir gát mindössze 14 millió köbméteren van – ami a kapacitás 8%-a.
Azt is mondta, hogy Teherán víztározói, amelyek együttesen egykor közel 500 millió köbmétert tudtak tárolni, ma alig 250 milliót tartalmaznak, ami majdnem a felével kevesebb, és a jelenlegi fogyasztási ráták mellett két héten belül kiszáradhat. A válság azonban messze túlmutat Teheránon.
Országszerte 19 nagyobb gát, Irán teljes gátjainak nagyjából 10%-a száradt ki gyakorlatilag. Meshedben, Irán második legnagyobb városában (4 millió lakos) a vízkészletek 3% alá zuhantak.
„A nyomás olyan alacsony, hogy szó szerint nincs vizünk napközben. Telepítettem víztartályokat, de meddig folytathatjuk ezt így? Ez teljes mértékben a rossz gazdálkodásnak köszönhető” – mondta a 53 éves Reza. Azt mondta, hogy ez a szőnyegtisztító vállalkozását is érinti.
Az éghajlatváltozás fokozta a vízveszteséget
A válság rekordokat döntő hőmérsékleteket és folyamatos áramkimaradásokat követ. Júliusban és augusztusban a kormány rendkívüli munkaszüneti napokat hirdetett a víz- és energiafogyasztás csökkentése érdekében, egyes középületeket és bankokat bezárva, mivel egyes területeken óriási hőség tombolt. A hatóságok szerint az éghajlatváltozás súlyosbította a problémát, a hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a párolgást és a talajvízveszteséget.
Néhány újság bírálta a kormány környezetvédelmi politikáját, a képzetlen vezetők kinevezésére és az erőforrás-gazdálkodás átpolitizálására hivatkozva. A kormány elutasította az állításokat.
Közben már felmerültek az isteni beavatkozásra irányuló felhívások is. „A múltban az emberek kimentek a sivatagba esőért imádkozni” – mondta Mehdi Chamran, a teheráni városi tanács vezetője.
„Talán nem szabad elhanyagolnunk ezt a hagyományt.”
A hatóságok ideiglenes intézkedéseket tesznek a megmaradt víz megőrzésére, beleértve a víznyomás csökkentését egyes területeken és a víz Teheránba történő átszállítását más víztározókból. De ezek átmeneti intézkedések, és a lakosságot arra kérték, hogy telepítsenek tárolótartályokat, szivattyúkat és egyéb eszközöket a nagyobb zavarok elkerülése érdekében.
„Túl kevés, túl későn. Csak ígérgetik, de tetteket nem látunk” – mondta egy neve elhallgatását kérő iszfaháni egyetemi tanár. „Ezeknek az ötleteknek a nagy része nem megvalósítható.”






