Szabadulása óta előszőr nyilatkozott az izraeli nő.
A két és fél éves iraki fogságból való szabadulása óta adott első interjújában a 38 éves izraeli-orosz kettős állampolgárságú Elizabeth Tsurkov a szerdán megjelent New York Times-interjúban elmesélte az általa elszenvedett kínzási és bántalmazási módszereket.
Megszólal az Irakban elrabolt izraeli kutató
Mint ismert, Tsurkov szeptemberben szabadult ki, miután 2023 márciusában elrabolták Bagdadból. Elrablásakor a Princeton Egyetemen doktori disszertációjához végzett kutatást. Elmondása szerint az őt elrabló Kataib Hezbollah terroristái eszméletlenre verték, a mennyezetről lógatták le, és áramot vezettek belé. Fizikailag nehéz testhelyzetekbe kényszerítették, ami sérüléseket okozott a hátán és a vállán. Elmondása szerint a legrosszabb bánásmód az első néhány hónapban történt vele, amikor nemcsak számtalan verést kapott, hanem fogvatartói szexuálisan is bántalmazták.
„Gyakorlatilag bokszzsákként használtak”
– mondta Tsurkov a NYT-nek, hozzátéve, hogy a fogsága alatt soha nem látott napfényt.
A Kataib Hezbollah, az Irakban szabadon működő hatalmas síita milícia, Irán támogatását élvezi, és többek között az Egyesült Államok is terrorszervezetnek nyilvánította. A terrorszervezet több ezer tagja kap fizetést az iraki kormánytól, ami arra utal, hogy a kormánynak korlátozott befolyása van a tevékenységére.
Tsurkovot szabadon bocsátása után a Sheba Orvosi Központban kezelték. Az amerikai lap szerint a kiszabadított nő tartós idegkárosodást szenvedhetett. Az állapotával kapcsolatos orvosi feljegyzések hosszú távú rehabilitációt írtak elő.
Az amerikai beavatkozás
Szabadulása, hasonlóan a gázai túszokéhoz, a Trump-adminisztráció diplomáciai nyomásának köszönhető, amely állítólag komoly nyomást gyakorolt az iraki vezetőkre az ügyében, „követeket küldve Bagdadba, hogy előrelépést követeljenek”.
„Őszintén hiszem, hogy meghaltam volna, ha nem léptek volna fel ilyen következetesen és hihetetlen elszántsággal”
– mondta Tsurkov a NYT-nek.
Mielőtt 903 napig fogva tartották volna, Tsurkov azért utazott Irakba, hogy kutassa a Kataib Hezbollahot – ami már önmagában is kockázatos lépés egy izraeli állampolgár számára. Orosz útlevelével utazott, és orosz kutatónak adta ki magát. A nő elmondta, hogy több férfi kényszerítette egy fekete terepjáróba, akik ellenkezésére veréssel és szexuális zaklatással válaszoltak. Megkötözték, becsomagolták, és egy nagy házhoz vitték, ahová nagyjából fél órával az elrablása után érkeztek meg. A jelentés szerint kezdetben váltságdíjat követeltek tőle, de amikor telefonján bizonyítékot találtak izraeli kilétére, azzal vádolták, hogy izraeli kém, amit mind Tsurkov, mind az izraeli hatóságok tagadtak.
Állítólag addig kínozták, amíg hamis vallomásokat nem tett, hogy megállítsa a veréseket.
Kínzások és zaklatások
Elizabeth Tsurkovot az elhúzódó fogsága során súlyos fizikai bántalmazás és állandó pszichológiai terror érte. Tsurkov ismételt veréseket szenvedett el, ami miatt elvesztette az egyik fogát. Fogsága alatt folyamatosan szexuális erőszakkal fenyegették, különösen a legfőbb börtönőr, az „ezredes”, akit Tsurkov „nagyon mocskosnak és nagyon szexfüggőnek” nevezett. Miután az izraeli kormány 2023 júliusában nyilvánosan elismerte elrablását, új helyre költöztették, amelyről úgy vélik, hogy a Kataib Hezbollah egyik bázisa volt az iráni határ közelében. Ott több mint két évig teljes magánzárkában tartották egy ablaktalan szobában.
A kódolt üzenetek kulcsfontosságúak voltak Tsurkov számára. Tudatosan használta analitikus képességeit a túléléshez és az állapotával kapcsolatos igazság közléséhez. Amikor 2023 novemberében az iraki televízióban sugárzott propagandisztikus videóban kellett szerepelnie, kénytelen volt hamisan azt állítani, hogy az izraeli hírszerzésnek és a CIA-nak dolgozik. Az elszenvedett kegyetlenség jelzésére Tsurkov héber nyelvű kódolt üzeneteket használt.
Például hamisan állította, hogy a Gan HaHashmal negyedben élt (a „hasmal” elektromosságot jelent), hogy ezzel jelezze, hogy áramütés érte.
Emellett a nemlétező tartótisztjéről is beszélt, „Ethan Nuimaról”, amely a héber „kínzás” (inuim) szóval való szójáték volt.
903 nap után Tsurkovnak bekötötték a szemét, majd végül átadták egy iraki tisztviselőnek egy bagdadi garázsban. Egy fényűző vendégházba vitték, ahol iraki orvosnők vizsgálták meg – ők voltak az első nők, akiket elrablása óta látott.
Izraelbe érkezésekor az orvosok rábeszélték Tsurkovot, hogy gyalog menjen be a kórházba segítséggel, ahelyett, hogy hordágyon tolnák be, ezzel is jelképezve, hogy „megtöretlenül, nem pedig megtört emberként” tér vissza.







