Donald Trump amerikai elnök szerdán este bejelentette, hogy az Egyesült Államok „azonnali hatállyal” újraindítja a nukleáris fegyverek tesztelését, válaszul Oroszország és Kína legutóbbi kísérleteire. A döntés, amelyet Trump személyesen hozott meg, a nemzetközi fegyverzetkorlátozás korszakának végét is jelezheti, és új nukleáris verseny kezdetét vetíti előre. A helyzet tisztátása végett érdemes megjegyezni: nem Amerika kezdte.
A nukleáris tesztekről szólva Fehér Házban tartott beszédében Trump kijelentette:
„Az Egyesült Államoknak több nukleáris fegyvere van, mint bármely más országnak. Ezt az első ciklusom alatt sikerült elérni, amikor teljesen megújítottuk az arzenált. A pusztító erő miatt gyűlöltem ezt megtenni – de nem volt más választásom.”
Trump hozzátette, hogy Oroszország a második helyen, míg Kína „távoli harmadik”, de szerinte öt éven belül „kiegyenlítődhet a különbség”.
„Más országok kísérleti programjai miatt utasítottam a Hadügyminisztériumot, hogy kezdje meg a nukleáris fegyvereink tesztelését azonos feltételek mellett. A folyamat azonnal megkezdődik.”
Az Egyesült Államok utoljára 1992. szeptember 23-án, a nevadai kísérleti telepen hajtott végre föld alatti nukleáris robbantást.
Harminc év után újra atomkísérlet?
Trump döntése meglepte még a szakértőket is. Az utasítás értelmezése körül azonnal vita robbant ki, mivel nem világos, hogy teljes értékű robbantásról vagy kisebb, alacsony hozamú tesztekről van szó.
Andrea Stricker, a washingtoni Foundation for Defense of Democracies (FDD) kutatója szerint:
„Fontos, hogy az elnök pontosítsa, mit ért tesztelés alatt. Elképzelhető, hogy csak alacsony hozamú kísérletekre gondol, amilyeneket Oroszország és Kína is végezhet, nem pedig teljes erejű robbantásokra.”
Stricker hozzátette: Trump talán nyomásgyakorlásként használja a bejelentést, hogy Moszkvát és Pekinget tárgyalóasztalhoz kényszerítse, mivel a New START nukleáris leszerelési egyezmény 2026 februárjában lejár.
„Lehet, hogy ezzel akarja rávenni őket új egyezményekre. De fennáll a veszély, hogy ehelyett csak ürügyet ad Kínának, hogy maga is teszteljen.”
A New START vége – és a „poszt-hidegháborús önmérséklet” bukása
A New START szerződés ellenőrizhető korlátokat szab az orosz stratégiai nukleáris fegyverekre, és évek óta az egyetlen működő fegyverzetkorlátozási megállapodás az Egyesült Államok és Oroszország között.
A szerződés lejárta után nem marad semmilyen mechanizmus, amely korlátozná az atomfegyverek számát vagy tesztelését.
Stricker figyelmeztetett:
„Az utolsó maradék önmérséklet a hidegháború óta most megy ki az ablakon. A nukleáris verseny újraindul – méghozzá az agresszor tengelye ellen.”
Politikai vihart kavart a bejelentés
A döntés heves belföldi ellenállást váltott ki. Dina Titus, nevadai demokrata kongresszusi képviselő, az egykori kísérleti telep körzetének képviselője, azonnal reagált:
„Teljes mértékben elfogadhatatlan. Törvényjavaslatot fogok benyújtani, hogy megakadályozzuk ezt.”
A demokraták és a nukleáris leszerelés hívei szerint Trump lépése megsérti a Nemzetközi Atomcsend Egyezményt (CTBT), amely tiltja a nukleáris teszteket, és veszélybe sodorja a globális biztonságot.
Új fegyverkezési korszak kezdete
Ha Trump valóban elindítja az amerikai atomkísérleti programot, az világpolitikai dominóhatást válthat ki: Oroszország és Kína mellett Észak-Korea, India és Pakisztán is újraindíthatja kísérleteit.
A döntés véget vet annak a több évtizedes korszaknak, amikor a nagyhatalmak legalább formálisan tartózkodtak a nukleáris robbantásoktól.
