Az ENSZ saját adatai cáfolják, hogy éhezés lett volna Gázában.
A gázai éhínséget megállapító UNICEF élelmiszerbiztonsági ügynökség súlyozatlan adatmintavételre támaszkodott, mivel a súlyozott adatok nem feleltek meg az éhínség feltételeinek – írja a JNS.
Hazudtak a gázai éhezésről
A kritikusok régóta azt mondják, hogy a gázai éhínséggel kapcsolatos vádak között egy hatalmas lyuk tátong: a lesoványodott, holttestek döbbenetes mennyisége, amelyek az éhínség részét képezik, egyszerűen sehol sincsenek.
Amikor az Integrated Food Security Phase Classification (IPC), az ENSZ kapcsolódó élelmezésbiztonsági program, augusztusban megállapította, hogy Gáza egyes részein valóban éhínség van, a jelentés mögött állók azt mondták, hogy a Gázában bekövetkezett pusztítás nem teszi lehetővé az éhezéssel összefüggő halálesetek pontos számbavételét. Ehelyett azt mondták, hogy egy másik kulcsfontosságú kritériumot használtak az éhínség meghatározására, amely általában kéz a kézben jár az alultápláltság miatti halálesetekkel, és az előbbire extrapolálva állapították meg, hogy az utóbbi történt-e.
A Globális Táplálkozási Központ (UNICEF, az ENSZ gyermekvédelmi ügynöksége) által nemrégiben közzétett adatok szerint úgy tűnik, hogy a kulcsfontosságú kritérium, az úgynevezett felkar középső szakaszának körfogata (MUAC), soha nem teljesült. A mérés egyszerű és általánosan elfogadott módja az alultápláltság felmérésének.
Mi az a MUAC-mérés?A MUAC (Mid-Upper Arm Circumference), vagyis a felkar középső szakaszának körfogata az éhezés és az alultápláltság egyik legegyszerűbb és leggyorsabban használható mutatója. A módszer lényege, hogy egy speciális, színes mérőszalaggal megmérik a bal felkar körméretét a váll és a könyök közötti pont közepén. Az így kapott érték pontos képet ad arról, mennyi izom- és zsírszövet található a karon, ami jól tükrözi a szervezet tápanyag- és energiatartalékait. A MUAC-mérés különösen hasznos gyermekek esetében, mert a testmagasságtól és a pontos életkortól függetlenül is megbízhatóan jelzi a tápláltsági állapotot. A mérési eredményt színekkel jelölik: 12,5 centiméter felett zöld (normális), 11,5 és 12,4 centiméter között narancssárga (mérsékelt alultápláltság), 11,5 centiméter alatt pedig piros (súlyos akut alultápláltság) zónába esik az érték. Mivel a MUAC-szalag olcsó, könnyen hordozható és nem igényel bonyolult felszerelést, a humanitárius szervezetek világszerte alkalmazzák terepi körülmények között, menekülttáborokban vagy éhínség sújtotta térségekben az alultápláltság korai felismerésére és a veszélyeztetett gyerekek azonnali beazonosítására. |
Az IPC szabványai szerint, ha a mintában szereplő gyermekek 15%-a mutat alultápláltság jeleit, az éhínségre utal. Az IPC augusztusi riasztása, amely megállapította, hogy az éhínség már folyamatban van, a gyermekek alultápláltságának gyors növekedéséről számolt be egy kéthetes, július közepétől végéig tartó adatminta alapján.
A “Palesztin Állam Táplálkozási Központja” által szeptember 17-én közzétett újabb információk azt mutatják, hogy az IPC szabványos, életkorral súlyozott MUAC-adatok – szemben az IPC éhínségről szóló jelentésében szereplő súlyozatlan adatokkal – nem feleltek meg az IPC saját éhínség-kritériumainak.
És az éhínség szintjét mutató MUAC adatok nélkül az IPC lehetetlenné teszi az éhínség szintjére vonatkozó halálesetek extrapolálását
– mondta Mark Zlochin, egykori mesterséges intelligencia kutató, aki hónapokat töltött a Gázából származó adatok elemzésével.
„Azt mondták, hogy mivel az alultápláltság ilyen gyorsan növekszik, ésszerűen arra következtethetnek, hogy a halálozási arány is emelkedik, és nem csak az összes ténylegesen bekövetkező halálesetet rögzítik” – mondta Zlochin az IPC-ről. „Tehát mindkét részre szükségük van, mind a küszöb átlépésére, mind a küszöb nagyon-nagyon gyors átlépésére. Tehát, ha egyszer látjuk, hogy ez nem történt meg, minden szétesik.”
A súlyozott és a súlyozatlan adatok közötti különbség jelentős lehet, mivel a MUAC eleve sokkal magasabb arányban minősíti alultápláltnak a kisebb, fiatalabb gyermekeket. „A súlyozatlan átlagok használata életkor szerinti korrekció nélkül felfújja az eredményeket” – magyarázta Zlochin, rámutatva az UNRWA saját adataira, amelyek a súlyozatlan átlag és a júliusi életkorral korrigált becslés közötti 3,4%-os különbséget mutatják. Egy súlyozott átlag az éhezési küszöb alá vitte volna az eredményt.
„Pontosan ezért kötelező az életkor szerinti súlyozás az IPC módszertanában, és ezért alkalmazták minden korábbi IPC-kiadványban” – írta Zlochin. Az IPC éhínségről szóló jelentése azonban kevés példát említett az életkor szerinti súlyozásra.
„Ennek eredményeként az alultápláltsági arány becslései erősen felfelé torzulnak”
– írta Zlochin.
Átverés volt az egész
A Globális Táplálkozási Központ szeptember 17-i adatközlése azonban azt mutatja, hogy a Gázaváros térségében az életkor szerinti, MUAC-ra összpontosító átlagos alultápláltsági arány július második felében körülbelül 14,8% volt, mielőtt augusztusban jelentősen visszaesett volna a júniusban korábban látott szintre. Ez a 14,8%-os mérés az éhínség kritériumainak teljesítéséhez szükséges 15% alá esik, és jelentősen a 16,2%-os súlyozatlan átlag alá. A Palesztin Hatóság adatai szerint az MUAC-arány egyetlen ponton sem lépte át a 15%-ot, mielőtt augusztusban jelentősen csökkenni kezdett volna, vissza a júniusban elért 10,5-11%-os szint felé.
Zlochin azt írta, hogy a frissített adatok megerősítik, hogy az IPC megállapítása „valóban kitalált adatokon alapult, amelyek félreértelmezték a nyers, súlyozatlan alultápláltsági statisztikákat, mintha azok az IPC irányelvei által előírt, megfelelően, életkorral súlyozott adatok lennének.”
„Ez mindig is átverés volt, és végig tudták ezt”
– írta Zlochin.
Egy ENSZ Világélelmezési Programjának tisztviselője augusztusban azt nyilatkozta a JNS-nek, hogy ügynöksége valóban az IPC jelentésében szereplő MUAC-arányra támaszkodik, hogy következtessen egy folyamatos éhínségre. Jean-Martin Bauer, a Világélelmezési Program élelmezésbiztonsági és táplálkozási elemző szolgálatának igazgatója a JNS-nek elmondta, hogy az éhínségre jellemző mértékű alultápláltsággal összefüggő halálesetekre vonatkozó bizonyítékok ellenére a Gáza városban és a környező területeken tapasztalható éhínség valósága szilárd bizonyítékokon alapul, hivatkozva az IPC MUAC-használatára.
„A gyermekek körében az alultápláltság előfordulása május és július között megháromszorozódott. Amikor ez az exponenciális növekedés tapasztalható, az azt jelenti, hogy a halálozási kockázat is exponenciálisan növekszik” – mondta Bauer akkoriban.
A JNS megkérdezte Bauertől, hogy az ENSZ és az IPC hogyan jutott el a halálozási kockázatoktól odáig, hogy megállapította, valóban éhínség volt.
„A táplálkozásra használt mutató a felkar középső részének kerülete, és egyértelmű, hogy szoros összefüggés van a felkar középső részének kerülete és a halálozási arány között” – mondta. „Ez vitathatatlan. Szakértők által lektorált.” „Ezért vagyunk biztosak benne, hogy ez jól mutatja a Gázában zajló problémákat” – tette hozzá Bauer.
Bauer akkor azt mondta, hogy „nem engedelmeskedtek semmilyen adatnak”, hozzátéve: „Bizonyítékok vannak az egészségügyi rendszerek és a kezelt betegségek összeomlására, a gyermekbetegségek számának növekedésére, és mindez széles körben elterjedt alultápláltsággal párosul.” Ezen tényezők és „a Gázai kormányzóságban és különösen Gázavárosban a gyermekek alultápláltságának exponenciális növekedése” miatt a jelentés „arra a következtetésre jut, hogy Gáza város esetében túllépték az éhínség küszöbértékét” – mondta Bauer.
A kritikusok szerint a MUAC-kal kapcsolatos adatok legjobb esetben is csak ingatagnak bizonyultak. Az IPC júliusra vonatkozóan mindössze két hétnyi adatra támaszkodott, szemben az elvárt egy teljes hónappal, és még ez a két hét is alig haladta meg az éhínség MUAC-küszöbértékét.
Most pedig, hogy az UNICEF közzétette a teljes hónap adatait, valamint egy teljes augusztusi adatsort, Zlochin szerint az IPC gázai módszertanával kapcsolatos korábbi kritikák, beleértve a megkérdőjelezhető adatgyűjtést, az UNRWA mintavételére való túlzott támaszkodást, a szélsőségesen kiugró adatok bevonását és a megkérdőjelezhető döntést, hogy egy kéthetes adathalmazra – egy teljes hónap helyett – támaszkodnak, mind felerősödtek.
„Az alultápláltsági adatok nemcsak önmagukban fontosak, hanem a halálozási adatok hiányának pótlására is felhasználták őket. És az érvelésük alapvetően nem csak az volt, hogy az alultápláltság átlépte a 15%-os küszöböt, hanem egy nagyon erős emelkedő tendencia is megfigyelhető” – mondta Zlochin a JNS-nek.
„Exponenciális növekedésről beszéltek; nem csak a 15%-os küszöb átlépéséről, hanem arról a további állításról is, hogy nagyon gyorsan átlépték, és nagyon erős felfelé irányuló tendencia volt” – mondta Zlochin az IPC állításairól.
A frissített UNICEF-adatok azonban, más forrásokkal összevetve, azt mutatják, hogy az IPC kétes módszereket alkalmazott, például egy olyan szolgáltatótól vették át a MUAC adatait, amely alacsonyabb alultápláltsági arányokat mutatott július második felében, és ezeket az adatokat áthelyezték az első félévbe.
„A második félévre vonatkozó adatokat feljebb tornászták, és mesterségesen hatalmas növekedést idéztek elő. Sok erőfeszítést tettek annak a látszatnak a megteremtésére, mintha a küszöböt nemcsak átlépték volna, hanem nagyon gyorsan”
– mondta a JNS-nek.
Salo Aizenberg, a HonestReporting igazgatósági tagja új elemzése alátámasztja Zlochin állításait. „Az IPC augusztus 22-i éhínség-kihirdetése körülbelül 10 000 éhezési halálesetet jósolt volna az október 10-i tűzszünetig” – írta Aizenberg, állításait az IPC szabványaira alapozva.
Még a Hamász és az ENSZ megkérdőjelezhető adatai is azt mutatják, hogy az éhínség bejelentésétől a tűzszünetig 192 alultápláltsággal összefüggő haláleset történt, beleértve a már meglévő betegségekkel küzdőket is, ami az előre jelzett teljes számnak csupán 2%-át teszi ki.
