Szerdán az izraeli parlament, a Kneszet előzetes olvasatban elfogadott két, ellenzéki képviselők által benyújtott törvényjavaslatot, amelyek Júdea és Szamária izraeli joghatóság alá vonását célozzák. A döntés nem csupán politikai üzenet, hanem a szuverenitás kérdését a belpolitikai viták élvonalába emelő lépés – miközben Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormánya látványosan távol maradt a voksolástól.
Az egyik javaslatot Avigdor Liberman, a jellemzően oroszajkú szavazókat tömörítő Jiszrael Béténu vezetője terjesztette be, amely Máále Ádumim – a Júdeai-sivatagban fekvő, több tízezres zsidó városra való izraeli jogkiterjesztést célozza.
A másikat a Noam párt vezetője, Avi Maoz kezdeményezte, aki az egész Júdea és Szamária területére kiterjesztené az izraeli szuverenitást.
A törvényjavaslatokat a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottsága elé küldik, mielőtt további három szavazási kör következne.
Netanjahu fékezett – Washington figyel
Az izraeli 12-es hírcsatorna beszámolója szerint Benjamin Netanjahu igyekezett megakadályozni, hogy a szavazás egyáltalán megtörténjen – különösen azért, mert az amerikai alelnök, JD Vance éppen Jeruzsálemben tartózkodott.
A miniszterelnök pártja, a Likud ezúttal nem állt ki a szuverenitási javaslatok mellett.
A frakciófegyelmet Ofir Katz, a kormányzó párt frakcióvezetője egy üzenetben így indokolta:
„A szuverenitás ügye számunkra sem kevésbé fontos, mint másoknak, de nem támogathatunk olyan törvényeket, amelyeket az ellenzék nyújt be – különösen akkor, amikor amerikai barátainkkal együtt dolgozunk a háborús célok elérésén, beleértve a Hamász felszámolását és Gáza demilitarizálását.”
A Likud képviselői ennek megfelelően elhagyták a plenáris üléstermet, egyetlen kivétellel: Juli Edelstein, a Külügyi és Védelmi Bizottság korábbi elnöke, aki három hónapja került szembe Netanjahuval, a teremben maradt – és igennel szavazott.
Edelstein később az X-en (korábban Twitteren) így fogalmazott:
„A Kneszetben a Júdea és Szamária feletti izraeli szuverenitás mellett szavaztam. Most van itt az ideje, hogy az ősi hazánk minden részén érvényesítsük Izrael jogát.”
A szavazás eredménye és a politikai következmények
Maoz törvényét 25 képviselő támogatta, 24 ellenezte. A vallásos cionista Bezalel Szmotrich pártja, valamint Itamar Ben-Gvir pártja, az Otzma Jehudit is a javaslat mellett voksolt.
Liberman indítványa nagyobb támogatást kapott: 32 igen és 9 nem szavazattal ment át az előzetes olvasaton. Érdekesség, hogy a cionista ellenzék – köztük Jair Lapid pártja, a Jes Atid – szintén támogatta a Ma’ale Adumimra vonatkozó szuverenitási törvényt.
Egy ellenzéki forrás a Channel 12-nek úgy fogalmazott:
„Ez a szavazás kellemetlen helyzetbe hozta a koalíciót, különösen a Likudot. Mindig is mondtuk: minden alkalmat megragadunk, hogy leleplezzük a kormány képmutatását.”
| Ha Izrael kiterjeszti joghatóságát Júdeára és Szamáriára, az nem pusztán adminisztratív változást jelentene, hanem történelmi és politikai értelemben is sorsfordító lépést. A gyakorlatban ez az izraeli polgári jog teljes körű érvényesítését jelentené a területen élő izraeli állampolgárokra és közösségekre, megszüntetve az évtizedek óta fennálló jogi kettősséget, amely a katonai igazgatás és a polgári törvénykezés között húzódik. A lépés a közbiztonságot, az infrastrukturális fejlesztéseket és az állami jelenlétet is megerősítené a térségben, miközben világos üzenetet küldene: Izrael nem ideiglenes birtokos, hanem történelmi és jogi értelemben is jogos örököse a területnek. Nemzetközi jogi értelemben a döntés alapja, hogy Júdea és Szamária soha nem képezte egy szuverén palesztin állam részét – a területet az 1920-as San Remó-i határozat, majd a Nemzetek Szövetségének mandátuma kifejezetten a zsidó nemzeti otthon létrehozására jelölte ki, így Izraelnek nem „megszálló hatalomként”, hanem jogfolytonos államként van legitim igénye a térségre.
Ezért sem helyes a lépést az „annexió” kifejezéssel illetni. Az annexió jogilag olyan terület bekebelezését jelenti, amely egy másik szuverén állam fennhatósága alatt áll – Júdea és Szamária esetében azonban ilyen állam soha nem létezett. 1948 és 1967 között Jordánia katonailag elfoglalta a területet, ám ezt a bekebelezést a nemzetközi közösség döntő többsége soha nem ismerte el. Izrael tehát nem idegen állam területét venné el, hanem saját történelmi földjén érvényesítené a jogrendjét – olyan földön, ahol a zsidó jelenlét több ezer éves, és amelyet a zsidó állam 1967-ben védelmi háborúban szerzett vissza. A „szuverenitás kiterjesztése” ezért nem politikai eufemizmus, hanem pontosabb, jogilag megalapozott megfogalmazás. |
Az izraeli közvélemény döntően a szuverenitás mellett
A január 29-én készült felmérés szerint az izraeliek közel 70 százaléka támogatná, hogy Jeruzsálem kiterjessze teljes joghatóságát Júdea és Szamária területére.
A Zsidó Néppolitikai Intézet (JPPI) márciusi adatai szerint az izraeli zsidók 58 százaléka úgy véli, a Júdeában és Szamáriában lévő zsidó közösségek hozzájárulnak Izrael nemzetbiztonságához.
A Kneszet februárban 99–11 arányban utasította el a palesztin állam egyoldalú elismerését, júliusban pedig 71 képviselő szavazott meg egy nem kötelező érvényű határozatot, amely Jeruzsálem szuverenitásának kiterjesztését támogatta Júdeára, Szamáriára és a Jordán-völgyre.
Recseg-ropog a status quo
A mostani előzetes szavazás nem jelenti az azonnali annexiót, de politikai jelentősége óriási: az ellenzék átvette a narratív kezdeményezést a jobboldaltól, a Likud kettős beszéddel próbál egyensúlyozni Washington és a hazai bázis között, a társadalmi többség pedig a szuverenitás mellett áll.
A Kneszet újabb olvasatai dönthetnek arról, hogy a történelmi vitából valóság lesz-e.
Ennél sokkal fontosabb az Eiláti Menekültszálláson a Lájkbajnokság.
Nyomj egyet Te is.
Ezzel elősegíted a Félnótás dániel impi péter győzemét a Facebookon! 😆👍
https://uploads.disquscdn.com/images/ef813f0e4293b49e138bee341307c49691953b00425c10a7899c21dfb317b4e4.png
Úgy a lájkvásárlást, mint a szekta tagok vásárlásását óccson adja a Facebook.
Gondoltad volna , hogy a Semjén Anyagnak az eiláti menekülszálláson való őrzése több mint 8000 lájkot érjen?
https://uploads.disquscdn.com/images/16872da254e1c8f8ca42bde16c3fb395432bb37fe61681b3c4de31bbcd6b7d3d.png
https://uploads.disquscdn.com/images/2e6446af3ff6ec3673960a1064e3ce50d229ed5562c0393e98e19ac29a6b5c19.png
To God and Kingdom of Israel with honor and glory in eternity .
Ez még 2.5 millió palesztin állampolgárt jelent, ők simán lenyomják a Likudot is, megnyerik a választást és új világ jön Izraelben.
Mi haszna van ennyi a zsidókkal ellenséges arabot befogadni?
Ha Izrael nem ad nekik állampolgárságot akkor védhetetlenül
megáll a rasszimust vádja, ha állampolgárságot ad nekik akkor
szabadon közlekedhetnek az országban és szabadon gyilkolhatnak.
Mi haszna van ennyi a zsidókkal ellenséges arabot befogadni?
Ha Izrael nem ad nekik állampolgárságot akkor védhetetlenül
megáll a rasszimust vádja, ha állampolgárságot ad nekik akkor
szabadon közlekedhetnek az országban és szabadon gyilkolhatnak.
Nem vagyok a tárgy szakértője, ezért lehet, hogy nem állja meg a helyét, amit erről gondolok. Mindenesetre lehetséges, hogy a "joghatóság alá vonás" nem jelent annexiót, azaz a terület Izrael államhoz történő csatolását. Ez esetben az ott lakó arabok sem lesznek automatikusan izraeli állampolgárok.
Ez jól hangzik.
„Joghatóság kiterjesztése annyit tesz, hogy az adott állam saját törvényeit, igazgatását vagy bírósági hatáskörét érvényesíti azon a területen. Ez történhet ideiglenesen, korlátozottan, vagy nemzetközi egyezmény alapján is.
Hozzácsatolás (annektálás) viszont az, amikor egy állam hivatalosan beolvasztja a területet a saját szuverén részeként, tehát azt mondja: „ez mostantól a mi országunk része”. Ez nemzetközi jog szerint csak akkor jogszerű, ha az érintett terület lakossága és a nemzetközi közösség is elfogadja.”
„Ha csak joghatóság-kiterjesztés vagy katonai/igazgatási ellenőrzés van, tehát a terület nem válik hivatalosan az állam részévé, akkor nem kötelező állampolgárságot adni.”
„A nemzetközi jog logikája az, hogy ha egy állam saját területének tekint egy régiót, akkor nem kezelheti az ott élőket idegen alattvalóként, mert az diszkrimináció lenne. Viszont ha nem vallja magáénak a területet, hanem csak „adminisztrálja” (pl. biztonsági vagy ideiglenes okokból), akkor az állampolgárságot nem kell megadnia.”
ChatGpt
Joghatóság kiterjesztése annyit tesz, hogy az adott állam saját törvényeit, igazgatását vagy bírósági hatáskörét érvényesíti azon a területen. Ez történhet ideiglenesen, korlátozottan, vagy nemzetközi egyezmény alapján is.
Hozzácsatolás (annektálás) viszont az, amikor egy állam hivatalosan beolvasztja a területet a saját szuverén részeként, tehát azt mondja: „ez mostantól a mi országunk része”. Ez nemzetközi jog szerint csak akkor jogszerű, ha az érintett terület lakossága és a nemzetközi közösség is elfogadja.
Minden hozzácsatolás joghatóság-kiterjesztés, de nem minden joghatóság-kiterjesztés hozzácsatolás.
Ha csak joghatóság-kiterjesztés vagy katonai/igazgatási ellenőrzés van, tehát a terület nem válik hivatalosan az állam részévé, akkor nem kötelező állampolgárságot adni.
A nemzetközi jog logikája az, hogy ha egy állam saját területének tekint egy régiót, akkor nem kezelheti az ott élőket idegen alattvalóként, mert az diszkrimináció lenne. Viszont ha nem vallja magáénak a területet, hanem csak „adminisztrálja” (pl. biztonsági vagy ideiglenes okokból), akkor az állampolgárságot nem kell megadnia.
ChatGpt
A cikk csak joghatóság kiterjesztését említi. Ha ez megfelel a valóságnak, akkor az általad írottak szerint nem válnak az ott lakó palesztinok automatikusan izraeli állampolgárrá. Persze ellentmondásos helyzet állna elő.
Máshol erről azt lehetett olvasni, hogy a terv (ott talán annexióról beszéltek, legalábbis ” szuverenitás kiterjesztéséről”) olyan területeket érintene, amik ritkán lakottak, de stratégiailag fontosak. Ez talán Smotrichtól származott.
Életveszélyes nekik megadni az állampolgárságot. Addig amit Rabin nem engedte be azt a gazember Arafatot a zsidók és az arabok jól megvoltak egymással Rabin elkövette azt a hibát, hogy ezt az alakot beengedte. Első dolga volt meggyilkolni néhány, Izraellel együttműködő faluvezetőt amivel megszerezte az arabok lojalitását majd a folyamatos uszítással elért azt amit most látsz.
Szerintem sem egészséges gondolat arabok millióinak izraeli állampolgárságot biztosítani. Nyilvánvalóan ez Izrael, mint a zsidóság állama létét veszélyeztetné.Ez teljesen természetes, nem is kell az ügyben érvelni, mert a dolog magától értetődő. Jelenleg várom, mi lesz a joghatósági törvényjavaslatok sorsa…
Ez annak felel meg, amikor 1968-ban a Ceausescu megszüntette a székelyföldi magyar autonóm tartományt.
Izrael = Románia