A Saab 2,6 milliárd svéd korona értékű szerződést kötött a következő generációs vadászgéppel kapcsolatos kutatások és technológiai fejlesztések előmozdítására.
A Saab fejlesztéseinek középpontjában egy lopakodó vadászgép és a mellé rendelt kísérő drónok állnak.
Lopakodó vadászgépet fejleszt a Saab
2025. október 14-én a Saab bejelentette, hogy a svéd Védelmi Anyagellátó Hivataltól (FMV) új, 2,6 milliárd svéd koronás szerződést kapott a következő generációs vadászrepülőgép-rendszerrel kapcsolatos tanulmányok és technológiai fejlesztések folytatására 2027-ig. A fejlesztés középpontjában Svédország első lopakodó vadászrepülőgépe és a vele együtt működő wingman (kísérő) drón-család áll.
A hosszú távú elképzelések szerint az 2040-es években állíthatják hadrendbe a Gripen utódjának szánt vadászgépeket.
A Saab szerint az FMV-vel, a svéd fegyveres erőkkel, az FOI-val és a GKN Aerospace-szal közösen végzett munka a nemzeti Koncept för Framtida Stridsflyg (KFS) program keretében fog hozzájárulni a svéd légi harci képességek jövőjéhez.
Lars Tossman, a Saab Aeronautics vezetője szerint a megrendelés a svédországi jövőbeli operatív követelményekre vonatkozó megoldások fejlesztésének következő szakaszát jelenti, és része egy Koncept för Framtida Stridsflyg (KFS, magyarul „Koncepció a jövőbeli harci repülőgépekről”) néven ismert hosszú távú koncepciónak. A program 2023-ban indult, miután Svédország kilépett az Egyesült Királyság által vezetett Tempest programból, amely később összeolvadt Japán F-X projektjével, és így jött létre a Global Combat Air Programme (GCAP).
Svédország harci repülőgép-fejlesztése az 1947-es Saab 21R óta következetesen a nemzeti tervezés és ipari együttműködés mintáját követi (lásd: Tunnan, Lansen, Draken, Viggen és Gripen repülőgép-családok). Minden újabb generáció technikai újításokkal bővült, amelyek javították a korábbi vadászgépek teljesítményét, az avionikát és rugalmasságát.
Ezek a programok olyan hazai tudásbázist hoztak létre, amelyet a KFS most digitális mérnöki tervezéssel és a mesterséges intelligencia integrációval kíván bővíteni.
A korábbi projektek, mint például a Viggen, megmutatták a független fejlesztés pénzügyi kihívásait, hasonlóan a nemzetközi példákhoz, mint az FCAS és GCAP programok, amelynek költségei több tízmilliárd euróra rúgtak. Ennek ellenére a Saab állítása szerint a nemzetközi alkatrészbeszerzés és a nemzeti rendszerek integrációjának hibrid modellje továbbra is életképes. Peter Nilsson jelezte, hogy a Gripen alkatrészeinek 85 százaléka külföldi beszállítóktól származik, miközben a tervezés továbbra is svéd hatáskörben van.
