A mostani régészeti felfedezés legfontosabb eleme a kiváló állapotban fennmaradt hajórakomány.
Először fedeztek fel a Biblia korából származó hajóroncsokat Izrael partjainál – jelentette be a Antiquity tudományos folyóiratban megjelent régészeti tanulmány. A három, vaskori (i. e. 1200–586) hajó maradványait és rakományát a Kármel-parton fekvő ókori Dór (Tel Dor) kikötőjében, a Tantura-lagúnában tárták fel izraeli és amerikai kutatók.
Korábbi tudományos nézeteket kérdőjelezhet meg a régészeti lelet
A régészeti leletek különleges jelentőségét az adja, hogy a Földközi-tenger egész medencéjében eddig mindössze tizenegy vaskori hajóroncsot ismertek. A most feltárt három roncs egyszerre nyújt képet a bibliai idők kereskedelméről és Izrael tengeri kapcsolatairól, s egyben megkérdőjelezi azt a korábbi tudományos nézetet, miszerint a bibliai királyságok idején alig folyt tengeri kereskedelem.
A kutatást Prof. Thomas Levy és Prof. Assaf Yasur-Landau vezette. A szakemberek szerint a sekély vizek, szigetek és sziklák miatt a Tantura-lagúna valóságos „hajócsapdaként” működött az ókorban, ahol a hajók könnyen zátonyra futottak. Az elmúlt évtizedekben legalább 26 különböző korból származó hajó és rakomány maradványát azonosították itt, de ezeknek csak töredékét tárták fel.
A most előkerült három hajóroncs egymás fölött helyezkedett el.
Bár a hajók faanyaga a sekély víz és az emberi beavatkozás miatt nagyrészt elpusztult, a rakományok – főként kerámiák, amforák és tárolóedények – azonban kiváló állapotban maradtak fenn.
Az organikus maradványokat, például magvakat és gyantát a homok által létrehozott oxigénmentes környezet konzerválta.
A kutatók a kerámiák típusát és radiokarbon vizsgálatokat egyaránt felhasználtak a datáláshoz. A három hajó rakománya különböző időszakokból származik: az egyik az i. e. 11., a másik a 9., a harmadik pedig a 7–6. századból. A legfiatalabb hajón vasrögöket, egy fa- és ólomkombinációjú horgonyt, valamint kiegyensúlyozásra használt köveket találtak. Egy másik hajó föníciai stílusú edényeket rejtett, míg a legrégebbi rakományban a vaskor hajnalára jellemző korsók mellett írástöredékek is előkerültek, valószínűleg ciprusi–minoai nyelven.
Történelmileg kulcsfontosságú régészeti felfedezés
A leletek nemcsak régészeti, hanem történeti szempontból is kulcsfontosságúak. A hajók olyan korszakban süllyedtek el, amikor Dór városa hol Egyiptommal, hol Ciprussal, hol pedig Izrael királyságával állt kapcsolatban. A 9. században, Dávid és Salamon birodalmának felbomlása után, Dór az északi Izrael királyság fennhatósága alá tartozott. A kutatók szerint a most felfedezett rakományok bizonyítják, hogy a térségben ekkor is élénk – ha részben helyi – tengeri kereskedelem zajlott.
Később, a 7–6. században, Dór már az asszír, majd a babiloni birodalom uralma alatt állt, és újra fontos tengeri központtá vált. A nagy mezopotámiai birodalmak ekkorra már tudatosan igyekeztek ellenőrzésük alá vonni a Földközi-tenger keleti partvidékének kereskedelmi hálózatait.
Levy professzor szerint a most feltárt leletegyüttes „pillanatfelvételként” mutatja meg, miként épültek újjá a tengeri kereskedelmi útvonalak a bronzkori civilizációk összeomlása után. „A nagy birodalmak bukása után a vaskori királyságok új gazdasági válaszokat kerestek. A dóri hajók ennek a folyamatnak a tanúi” – mondta.
A kutatócsoport a májusi hónapban újabb víz alatti feltárást tervez. A most előkerült leletek alapján legalább kilenc további tudományos publikáció készülhet. Levy úgy véli, ez csak a kezdet: „Nem tudom elhinni, hogy ez lenne az utolsó. Ez a felfedezés egy rendkívüli vaskori kutatási program kezdete.”
Ezt a cikket szerkesztőségünk az ünnep beállta előtt készítette és előre időzítve jelent meg az oldalon.
- 15:00
2021. december 22. - 20:452021. október 18.
- 18:302021. április 27.
