Egy átfogó kutatás feltárta, hogyan vált a júniusi Izrael–Irán-háború a történelem első „mesterséges intelligencia-háborújává”, ahol az álhírek és manipulált tartalmak majdnem olyan fontos szerepet játszottak, mint a rakéták és bombák. Az Izraeli Internet Szövetség tanulmánya 592 tényellenőrzés alapján rajzolta fel a képet, amelyet 23 ország 50 szervezete végzett 17 nyelven. A kutatás szerint a 12 napos háború alatt az iráni dezinformációs hadjárat példátlan mértékben épített a mesterséges intelligenciára, miközben a legtöbb álhír valós képi anyag kiforgatásával jött létre.
A vizsgált hamis tartalmak 84 százaléka videó volt, 13 százaléka kép, és mindössze 3 százalék szöveg. Ez világosan mutatja: a vizuális propaganda lett az új fegyver, amelyet a közösségi média algoritmusai villámgyorsan terjesztenek.
- 44% épület- és infrastruktúra-károkat mutatott, például hogy a Tel Avivban található Azrieli-tornykat „iráni rakétatalálat” érte.
- 39% robbanásokról, tűzről és füstfelhőkről készült, mint a hamis hírek a haifai kikötő elleni csapásról.
- 15% katonai erőt demonstrált – rakétaszállítmányok vagy bombakészletek bemutatásával.
- 14% a civil lakosság körében erősítette a pánikot, tömeges meneküléseket bemutató videókkal.
A manipulációk nagy része régi felvételek újracsomagolása volt. Például egy 2015-ös kínai tűzoltógyakorlatot iráni támadásként adtak el, egy 2009-es kínai szállodatüzet pedig Tel-Aviv elleni rakétacsapásként.
Mesterséges intelligencia a frontvonalon
A kutatás szerint a hamis tartalmak ötöde kifejezetten mesterséges intelligencia eszközeivel készült. Ezek között szerepelt egy izraeli katonát „kegyelemért könyörgő” deepfake-videó, egy F–35-ös izraeli vadászgép állítólagos lelövése és a Ben-Gurion repülőtér „pusztulását” ábrázoló hamis felvételek.
Az elemzés rámutat: az AI-generált álhírek 90 százaléka Irán érdekeit szolgálta.
A pszichológiai hadviselés új szintje
A tanulmány hangsúlyozza, hogy a modern hadszíntéren a dezinformáció nem kiegészítő jelenség, hanem önálló fegyver.
A cél: zűrzavart kelteni, félelmet szítani, katonai fölényt sugallni és rombolni az izraeli közvélemény morálját.
Míg a gázai háborúkban a propaganda sokszor a háborús bűnökkel való vádaskodásra épült, addig az Irán–Izrael összecsapásban inkább a katonai erő fitogtatása dominált. Kevesebb „áldozatszerep”, több „ballisztikus blöff”.
Izrael gyenge pontja: a tényellenőrzés hiánya
A kutatás súlyos hiányosságra is rámutatott: Izraelben mindössze két szervezet, a FakeReporter és a Bodkim foglalkozott a háború alatt tényellenőrzéssel, összesen 58 anyagot publikálva – főként héber nyelven. Arab nyelvű ellenőrzés egyáltalán nem készült, így az izraeli arab közösségek teljesen védtelenek maradtak az álhírekkel szemben.
Ezzel szemben a nemzetközi mezőnyben a jordániai Misbar 134, a francia AFP 64 tényellenőrzést publikált, és aktívan részt vettek indiai, török és spanyol szervezetek is.
A kutatás világossá teszi: a jövő háborúi már nemcsak a rakéták és tankok csatái lesznek, hanem az információs térben zajló pszichológiai hadviselésé is. A mesterséges intelligencia eszköztára új dimenziót nyitott a propagandában – és Izraelnek sürgősen pótolnia kell a tényellenőrzésben meglévő hiányosságait, ha meg akarja védeni saját társadalmát a következő álhír-hadjárattól — számol be a The Jerusalem Post.
