Marco Rubio amerikai külügyminiszter szombaton Izraelbe utazott, alig pár nappal azután, hogy az izraeli légierő rakétákkal támadta a Hamász vezetőit Katar fővárosában. Netanjahu először ismerte el, hogy a célszemélyek valószínűleg életben maradtak, Rubio pedig jelezte: kénytelen lesz erről beszélni izraeli partnereivel.
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere szombaton hivatalos látogatásra érkezett Izraelbe – kevesebb mint egy héttel azután, hogy az Izraeli Védelmi Erők rakétacsapást mért Dohára, az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségesének, Katarnak a fővárosára, a Hamász vezetőit célozva.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala szerint vasárnap közösen látogatják meg a jeruzsálemi Siratófalat, de hogy mikor lesz a hivatalos munkamegbeszélés, azt egyelőre nem tudni.
Netanjahu szombat este angol nyelvű bejegyzést tett közzé az X-en, amelyben erősen utalt rá: a támadás nem ölte meg a Hamász vezetőit.
„Ha eltávolítjuk őket, megszűnik a fő akadály a túszok hazahozatalának és a háború befejezésének útjából”
– írta.
Rubio: beszélni kell a dohái csapásról
Rubio washingtoni indulásakor újságíróknak nyilatkozott, és kijelentette: az Egyesült Államok „nem örül” az izraeli támadásnak, de ez nem változtatja meg a két ország stratégiai szövetségét.
„Ami történt, megtörtént. Nyilvánvaló, hogy nem voltunk boldogok miatta, az elnök sem volt boldog miatta. Ez azonban nem változtat a kapcsolatunk természetén, de beszélnünk kell róla – elsősorban arról, milyen hatással van ez a tűzszüneti erőfeszítésekre”
– fogalmazott.
Rubio hozzátette: választ vár az izraeli vezetőktől arra, hogyan képzelik a háború következő szakaszát.
„Meg kell értenünk, mi a tervük, mert a nap végén továbbra is létezik egy Hamász nevű, elvetemült szervezet”
– mondta.
Az amerikai diplomata hangsúlyozta:
Donald Trump elnök célja, hogy „a Hamászt legyőzzék, a háború véget érjen, mind a 48 túsz – beleértve a halottakat – hazatérjen, és mindez rövid időn belül történjen meg.”
A támadás feszültséget keltett a régióban
A kedd esti csapás – Izrael első katonai akciója az Egyesült Államok szoros szövetségesének számító Katar ellen – megrázta a térséget, és óriási nyomást helyezett a gázai tűzszünetre irányuló diplomáciai erőfeszítésekre.
Trump korábban „szerencsétlennek” nevezte a támadást, kijelentette, hogy „nagyon elégedetlen” miatta, és bírálta Netanjahut. Az amerikai elnök azt is elmondta: Washington túl későn értesült a csapásról ahhoz, hogy megakadályozhassa azt.
Pénteken Trump és különmegbízottja, Steve Witkoff New Yorkban vacsorát adott Mohammed bin Abdulrahman al-Thani katari miniszterelnöknek. Aznap korábban al-Thani több mint négy órán át tárgyalt a Fehér Házban JD Vance amerikai alelnökkel és Rubióval.
Egy forrás szerint a felek Katar jövőbeni szerepét vitatták meg a régió közvetítőjeként, valamint a védelmi együttműködés erősítését a Dohát ért izraeli csapások fényében.
Katar külügyminisztériuma közölte:
Vance és Rubio elismerésüket fejezték ki Katar „fáradhatatlan közvetítői erőfeszítéseiért és hatékony szerepéért a béke előmozdításában”, és kijelentették, hogy Doha „megbízható stratégiai szövetségese az Egyesült Államoknak.”
Al-Thani ugyanakkor hangsúlyozta:
Katar „minden szükséges intézkedést meg fog tenni biztonsága és szuverenitása védelmében a kirívó izraeli támadással szemben.”
Ciszjordánia annektálása is terítéken
Az Axios hírportál szerint Rubio izraeli tárgyalásain szóba kerül az izraeli jog kiterjesztése Júdea és Szamáriára (Ciszjordánia) , válaszul a nyugati országok tervezett palesztin államiság-elismeréseire.
Két izraeli tisztviselő azt mondta az Axiosnak, hogy Rubio zárt ajtók mögötti megbeszéléseken jelezte: nem ellenzi a lépést, és a Trump-adminisztráció „nem fogja megakadályozni” azt.
Egy amerikai tisztviselő azonban figyelmeztetett: a Fehér Házban és a külügyben attól tartanak, hogy a jogkiterjesztés összeomlaszthatja az Ábrahám-megállapodásokat, és beárnyékolhatja Trump örökségét.
Rubio korábban arra figyelmeztette a Palesztin államiságot elismerni kívánó országokat, hogy Izrael „viszonossági lépésként” annektálhatja a Ciszjordániát.
| Miért nem annexió, ha Izrael kiterjeszti joghatóságát Júdea-Szamáriára, azaz Ciszjordániára?
A nemzetközi jogban az „annexió” általában egy másik, elismert szuverén állam területének erőszakos bekebelezését jelenti, jellemzően fegyveres agresszió révén. Izrael esetében egyes jogi érvelések szerint Júdea–Szamária (Ciszjordánia) nem minősül ilyen értelemben „idegen állam” területének, mivel 1948 előtt a terület brit mandátum alatt állt, majd Jordánia 1948–1967 közötti uralmát a nemzetközi közösség túlnyomó része nem ismerte el legitim szuverenitásként. Ezért egyes nemzetközi jogászok szerint, ha Izrael kiterjesztené a polgári joghatóságát ezekre a területekre, az nem lenne klasszikus értelemben vett annexió, hanem a jogilag vitatott státuszú terület feletti szuverenitási igény kifejezése – amelyet a területre vonatkozó 1922-es Nemzetek Szövetsége-mandátum, illetve az önvédelemből folytatott 1967-es háború eredménye is megalapozhat. Ez persze vitatott álláspont, és sok állam és nemzetközi szervezet továbbra is annexiónak tekintené egyoldalú izraeli lépéseket. |
Netanjahu: újra meg kell célozni a Hamász vezetőit
Miközben egyre biztosabb, hogy a kedd esti csapás nem ölte meg a Hamász vezetését, Netanjahu szombaton nyíltan jelezte: folytatni kell a célzott likvidálásokat.
„A Katarban élő Hamász terroristavezérek nem törődnek a gázai emberekkel. Minden tűzszüneti kísérletet blokkolnak, hogy végtelenül elhúzzák a háborút”
– írta az X-en.
„Ha megszabadulunk tőlük, eltűnik a fő akadály a túszok hazahozatalának és a háború lezárásának útjából”
– tette hozzá az izraeli kormányfő.
A Hamász az áldozatok között azonosította Jihad Labadot, Khalil al-Hajja irodavezetőjét, al-Hajja fiát, Hammamot és három testőrt vagy tanácsadót, valamint egy katari biztonsági tisztet, Badr Saad Mohammed al-Humaidi al-Dosarit. Őket csütörtökön temették el Dohában, ahol több vezető Hamász-tag és a katari emír is megjelent.
- 09:30
2025. február 16. - 17:30
2025. február 14. - 20:00
2025. február 16.
