Alaszkai hidegfront – Volt-e áttörés Trump és Putyin találkozóján?

Magyar idő szerint péntek este, Anchorage-ben, Alaszka szívében ült tárgyalóasztalhoz Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A helyszínválasztás már önmagában is szimbolikus: az Egyesült Államok és Oroszország közti földrajzi „köztes pontként” Alaszka adhatott volna teret a közeledésnek, a valóságban azonban inkább a távolság, semmint az összhang mutatkozott meg a felek között.

Az egész világ feszülten figyelte az alaszkai találkozót, hiszen a háború dúlta Ukrajna jövője, sőt a teljes európai biztonsági rend is azon múlhatott, sikerül-e valamiféle kompromisszumhoz jutni. Trump és Putyin nyilatkozatai azonban világossá tették: a békéhez vezető út még nincs karnyújtásnyira.

Trump: tűzszünet helyett tartós béke?

Donald Trump a tárgyalások előtt és közben is következetesen hangsúlyozta, hogy Ukrajna ügyében ő nem kíván „egyezkedni” Kijev háta mögött. Ennek ellenére felvetette egy tűzszünet lehetőségét, amely ideiglenesen elhallgattathatta volna a fegyvereket, és légvételhez juttathatta volna mindkét felet. Ugyanakkor az amerikai elnök a sajtótájékoztatón már arról beszélt:

számára nem egy ideiglenes, törékeny fegyvernyugvás, hanem egy átfogó, végleges békemegállapodás lenne az elfogadható megoldás.

Trump mindezt a saját stílusában, optimista hangnemben adta elő, a találkozót „produktívnak” nevezve. A lényegi kérdésre – lesz-e megállapodás – azonban ő maga adta meg a választ:

„Alku egyelőre nincs.”

Ukrán drónok süllyesztettek el egy Iránból Oroszországba tartó teherhajót 

Ukrán különleges erők támadták meg a hadianyagot szállító hajót.

Neokohn

1 hozzászólás

Putyin: nincs tűzszünet, csak békeszerződés

Az orosz elnök a jelek szerint szintén egy átfogó rendezést keres, de az ő „békeértelmezése” Moszkva érdekeit tükrözi. Putyin elutasította a tűzszünet ötletét, amely szerinte csak befagyasztaná a konfliktust.

Ehelyett teljes békemegállapodást javasolt, amely azonban az eddigi orosz feltételek mentén körvonalazódik.

A Bloomberg információi szerint Putyin továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán hadsereg vonuljon ki a Donyecki és Luhanszki megyékből, míg Zaporizzsja és Herszon frontszakaszán hajlandónak mutatkozott a vonalak „befagyasztására”. Magyarán:

Moszkva fenntartaná a megszerzett területek feletti kontrollt, miközben papíron békét kötne. Ez az ajánlat Ukrajna és a Nyugat szemében inkább ultimátum, mint kompromisszum.

Elemzők: illúzió volt az áttörés

A találkozó után szinte egyöntetű volt az elemzők értékelése: áttörés nem született. Anton Bendarzsevszkij külpolitikai szakértő szerint már Putyin sajtótájékoztatója elején világos volt, hogy kézzelfogható eredményt nem fog hozni a találkozó.

Trump bár diplomatikusan „produktívnak” nevezte az egyeztetést, lényegében beismerte a kudarcot.

Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, lapunk munkatársa szerint azonban van eredmény:legfőképpen az, hogy elindult a párbeszéd Trump és Putyin között – még ha több órás egyeztetésről volt is szó. Ez szerinte legalább annyira fontos, mint bármely kézzelfogható megállapodás. Rámutatott: irreális elvárás lett volna az, hogy a találkozó egyből békét hozzon. Egy háromórás tárgyalás esetében ez egyszerűen nem reális cél – ahogy fogalmazott, a kritikusok számára talán csak egy börtönbe vitt Putyin lett volna siker.

Netanjahu nem teketóriázott: Soros György Izrael ellenségeinek oldalán áll!

Soros Györgyről mondta el a véleményét az izraeli miniszterelnök.

Neokohn

16 hozzászólás

Szimbolikus gesztusok és bizalom

Castel külön figyelmet szentelt bizonyos szimbolikus mozzanatoknak. Kiemelte, hogy Putyin vállalta a találkozót amerikai katonai bázison, és még az elnöki limuzinba, a „Beast”-be is beült. Ezek szerinte bizalom jelei voltak, amelyek diplomáciai áttörések előszeleinek tekinthetők.

A diplomácia színháza

Érdekes részlet, hogy a sajtótájékoztatón Putyin jóval többet beszélt Trumpnál, mintha a retorikai fölény is az orosz fél oldalán lett volna. Trump rövid, általános megjegyzései inkább az amerikai közvéleménynek szóltak, míg Putyin hosszú monológjaival igyekezett globális hallgatóságát meggyőzni arról, hogy Oroszország a béke oldalán áll.

Ez a kettősség jól mutatja, hogy a találkozó legalább annyira szólt a nemzetközi közvélemény befolyásolásáról, mint a tényleges diplomáciai előrelépésről.

Egyelőre úgy tűnik, Moszkva ebben a kommunikációs térben előnyt szerzett, még ha a háború frontvonalain semmi sem változott is.

Béke helyett patthelyzet

Az alaszkai csúcstalálkozótól sokan reméltek áttörést, de a realitás ismét kijózanította a világot. Trump és Putyin retorikája mögött valójában két összeegyeztethetetlen álláspont húzódik meg: az Egyesült Államok ideiglenes tűzszünettel és végső rendezéssel próbál egyensúlyozni, míg Oroszország a maga javára írt békeszerződést szeretne.

A legfontosabb kérdésre – mikor és hogyan érhet véget az ukrajnai háború – Alaszkában sem született válasz. Az alaszkai hidegben most legfeljebb a diplomáciai jéghegy csúcsát láthattuk – a mélyben azonban a konfliktus változatlanul fortyog.

A háború kapcsán Robert C. Castel úgy látja, hogy Ukrajna szinte minden fontos mérce szerint elveszítette ezt a háborút. Szerinte

Oroszország fő célja valójában nem Ukrajna elfoglalása, hanem a NATO keleti terjeszkedésének megállítása volt – és ebben Moszkva sikerrel járt.

Times: „Izraeli-típusú” megszállással zárná le Oroszország az ukrajnai háborút 

A Trump-kormányzat tisztviselői vehemensen tagadták az orosz tervekről szóló híreket.

Neokohn