A kecskeméti katonai repülőtéren tárolt MiG–29-es vadászrepülőgépek voltak a célpontok.
Két hete ismeretlenek betörtek a kecskeméti katonai repülőtérre, és MiG–29-es vadászrepülőgépek alkatrészeit lopták el – tudta meg a Blikk.
Incidens a kecskeméti katonai repülőtéren
A Blikk emlékeztet, hogy Kecskeméten tárolják azokat a MiG–29-eseket, amelyek még megmaradtak abból a 28 gépből, melyek 1993-ban, az orosz államadósság fejében érkeztek Magyarországra. A vadászrepülőgépeket 2010-ben vonták ki a hadrendből, addigra mindössze négy maradt üzemképes, helyüket a svéd Gripenek vették át.
A Blikk információi szerint a tolvajok egyszerű módszerrel jutottak be: egyszerűen átvágták a drótkerítést.
A célpontjuk a gépek lokátortere volt, amely a repülő orrkúpja mögött található, így annak megrongálásával fértek hozzá az alkatrészekhez. Bár ezek a repülők már nem repülőképesek, konzervált állapotban őrzik őket.
A Honvédelmi Minisztérium és a rendőrség egyelőre nem reagált a sajtó megkeresésére – írja a Blikk.
A tolvajok célponja: a MiG–29-es vadászrepülőgép
A MiG–29 (NATO-kódnevén Fulcrum) egy szovjet fejlesztésű, negyedik generációs, kéthajtóműves vadászrepülőgép, amelyet elsősorban légifölény kivívására terveztek. A típust a Mikojan–Gurevics tervezőiroda alkotta meg az 1970-es évek végén, válaszul az amerikai F-15 és F-16 vadászgépek megjelenésére. A MiG–29 kiváló manőverezőképességével, nagy tolóerejével és korszerű fedélzeti elektronikájával hamar a Varsói Szerződés államainak egyik legfontosabb harci repülőgépe lett, és a mai napig több ország légierejében szolgál, különféle modernizált változatokban.
Magyarország 1993-ban jutott hozzá 28 darab MiG–29-eshez, amikor Oroszország az államadóssága egy részét ezekkel a gépekkel törlesztette.
A típus a Magyar Légierőnél főként légvédelmi feladatokat látott el, és bár korszerűnek számított a ’90-es években, a fenntartási költségek és az alkatrész-utánpótlás problémái miatt fokozatosan háttérbe szorult. 2010-ben a MiG–29-eseket hivatalosan kivonták a hadrendből, helyüket a svéd gyártmányú JAS 39 Gripen vadászrepülőgépek vették át.
A MiG–29 világszerte több mint 25 országban állt vagy áll szolgálatban, és számos fegyveres konfliktusban bizonyította képességeit. Bár a technológia mára elavultnak számít a legújabb nyugati típusokhoz képest, sok állam modernizált változatokkal hosszabbította meg a gépek élettartamát. A típus egyik erőssége a kiváló gyorsulás és a magas tolóerő-tömeg arány, amely lehetővé teszi az éles manővereket közelharcban. Emiatt a MiG–29 még ma is tiszteletnek örvend a pilóták körében, és legendás státuszt vívott ki a katonai repülés történetében.