Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön találkozott Steve Witkoff amerikai különmegbízottal, hogy megvitassák a gázai háborús helyzetet és az elakadt túsztárgyalásokat. A megbeszélésről képeket közölt a Miniszterelnöki Hivatal, részleteket azonban egyelőre nem hoztak nyilvánosságra.
A tárgyalások háttérben álló, az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom által közvetített egyeztetések hónapok óta nem hoztak áttörést. A felek a Hamász hajthatatlanságát tartják felelősnek a patthelyzetért, ugyanakkor Witkoff várhatóan nyomást fog gyakorolni Netanjahura is, hogy engedményeket tegyen a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátásának előmozdítása érdekében.
A térségben jelenleg körülbelül 50 izraeli túszt tartanak fogva, akik közül 20-ról feltételezik, hogy életben vannak.
A tárgyalások újraindítása érdekében több lehetőség is felmerült, köztük a Gázai övezet bizonyos részeire való izraeli jokiterjesztés is, amely az izraeli jog szerint csak 80 kneszetképviselő vagy egy országos népszavazás jóváhagyásával vonható vissza.
Witkoff várhatóan Gázába is ellátogat Izraelben tartózkodása során, ahol a Gáza Humanitárius Alapítvány (GHF) segélyelosztó központjait tekinti meg. A GHF, melyet az Egyesült Államok és Izrael támogat, az utóbbi hónapokban komoly nemzetközi kritikák célkeresztjébe került, miután nem tudta enyhíteni az övezet humanitárius válságát. Az alapítvány által üzemeltetett helyszíneken az izraeli hadsereg több esetben kénytelen volt tüzet nyitni a Hamász-terroristákra. A Hamász irányította gázai egészségügyi minisztérium szerint ezekben az incidensekben több mint 1 000 ember vesztette életét, amit Izrael vitat, túlzónak tartva a számokat.
A látogatás előzményeként Donald Trump amerikai elnök élesen fogalmazott a közösségi médiában:
„A leggyorsabb módja annak, hogy véget vessünk a gázai humanitárius válságnak, ha a Hamász MEGADJA MAGÁT ÉS SZABADON ENGEDI A TÚSZOKAT!!!”
– írta az amerikai elnök Truth Social platformján. Az elnök szerint az éhezés megszüntetésének feltétele a Hamász feltétel nélküli kapitulációja. Ez némileg eltér attól a hangnemtől, amelyet a hét elején ütött meg, amikor még bírálta Izraelt az elégtelen segélyszállítás miatt.
Izrael ugyanakkor tagadja, hogy éhínséget alkalmazna háborús fegyverként, és az ENSZ-t valamint más segélyszervezeteket vádolja azzal, hogy nem veszik át a határhoz szállított adományokat, mert a világszervezet nem hajlandó együttműködni Izraellel.
Bár az izraeli kormány szerint nincs széles körű éhínség Gázában, a hét elején mégis úgy döntöttek, hogy naponta tíz órára szüneteltetik a harcokat bizonyos térségekben, hogy megkönnyítsék az élelmiszer- és segélyszállítást.
A GHF tevékenységét időközben a francia külügyminiszter, Jean-Noel Barrot is bírálta. „A Gáza Humanitárius Alapítvány tevékenysége vérengzéssé vált a segélyelosztó pontoknál. Ez egy botrány, szégyenletes és azonnal véget kell vetni neki” – mondta Barrot ciprusi kollégájával tartott találkozója után Nicosiában.
A nemzetközi nyomás fokozódik, mivel több európai ország készül egyoldalúan elismerni a palesztin államot, hogy ezzel is rávegye Izraelt a háború befejezésére és a humanitárius helyzet rendezésére.
A gázai háború a 2023. október 7-i Hamász-terrorakcióval kezdődött, amely során 1 200 embert öltek meg Dél-Izraelben, és 251 személyt ejtettek túszul. Az izraeli adatok szerint azóta több mint 20 000 Hamász-harcost öltek meg Gázában, további 1 600 fegyverest pedig az októberi támadás során Izrael területén. A Gázai övezetben a Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium szerint több mint 60 000 ember halt meg vagy tűnt el a harcokban – ezt a számot azonban független források nem tudják megerősíteni.
Izrael továbbra is hangsúlyozza, hogy a civil áldozatok számát igyekszik minimalizálni, miközben a Hamászt azzal vádolja, hogy civileket használ élő pajzsként, mivel lakóövezetekből, kórházakból és iskolákból harcol. Az izraeli katonai veszteségek száma jelenleg 459 főre tehető.
