Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter nyílt társadalmi vitát kezdeményezett az ország régóta fennálló semlegességéről és a NATO-tagságról.
Az osztrák külügyminiszter szerint a semlegesség már nem garantálja Ausztria nemzetbiztonságát a növekvő geopolitikai instabilitás és az egyre agresszívebb Oroszország miatt, ezért felmerülhet Bécs NATO-csatlakozása is
Ausztria a NATO-ban?
A Die Weltnek adott interjúban Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a semlegesség önmagában nem védi meg Ausztriát, és rámutatott a védelmi képességek erősítésének és a nemzetközi partnerségek elmélyítésének fontosságára.
„Ausztriát a saját védelmi képességeibe és partnerségeibe történő befektetések védik”
– mondta.
A miniszter kijelentései Emil Brix, a Bécsi Diplomáciai Akadémia igazgatójának javaslatát követik, amely szerint Ausztria fontolóra vehetné az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO) való csatlakozást. Meinl-Reisinger támogatta a kérdés nyilvános megvitatását, elismerve ugyanakkor, hogy a jelenlegi politikai pártok és a közvélemény többsége továbbra is ellenzi a NATO-tagságot.
Hangsúlyozta, hogy bár nem támogatja az azonnali NATO-csatlakozást, de irreális lenne feltételezni, hogy a semlegesség megvédi Ausztriát a modern fenyegetésektől.
„Nem ülhetünk tétlenül, és mondhatjuk, hogy amíg mi nem bántunk senkit, senki sem bánt minket. Ez naiv lenne. A világ megváltozott”
– jegyezte meg.
A miniszter szerint Ausztria már 1995-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozása óta eltávolodott a semlegesség szigorú értelmezésétől. Az ország az EU által vezetett békefenntartó missziókban való részvételével és a blokk közös biztonsági és védelmi politikájának támogatásával járul hozzá az európai biztonsághoz.
Ukrajna és Oroszország
Meinl-Reisinger kitért Oroszország Ukrajna elleni folyamatos háborújára is, kijelentve, hogy szerinte míg Ukrajna békét akar, addig Oroszország folytatja agressziós háborúját. Hozzátette, hogy ha Vlagyimir Putyint valóban érdekelné a béke, akkor már rég tűzszüneti tárgyalásokba kezdett volna. Donald Trump amerikai elnök álláspontjára utalva azt mondta:
„Trump ezüsttálcán kínálta fel Putyinnak a Krím-félszigetet és több keleti régiót, sőt kizárta Ukrajna NATO-tagságát is. És mit tesz Putyin? Folytatja pusztító háborúját.”
Mint ismert, Ausztria semlegességét 1955-ben, a szövetségesek megszállásának vége és az osztrák állami szerződés aláírása után egy parlamenti nyilatkozatban rögzítették. Ez tiltja a katonai szövetségekhez való csatlakozást és a külföldi katonai bázisok befogadását.
Bár ez az elv Ausztria nemzeti identitásának kulcsfontosságú részévé vált, a közelmúltbeli fejlemények – például Svédország és Finnország semlegességének feladása és NATO-ba való belépése – újból megindították a semlegesség szerepéről szóló vitát Európában a jelenlegi biztonsági helyzetben.