Nicușor Dan román elnök szerint a törvény sértheti az alkotmányos szabadságjogokat.
Románia elnöke pénteken elhalasztotta a gyűlöletbeszéd és a fasiszta retorika elleni törvény aláírását, ami riadalmat váltott ki a helyi zsidók körében.
Értetlenül állnak a romániai zsidók
„Az elnöki hivatal rendkívül stresszes helyzetbe hozta a romániai zsidókat”
– nyilatkozta Maximillian Katz, a romániai Antiszemitizmus Megfigyelő és Ellene Harcoló Központ vezetője a JNS-nek hétfőn, miután Nicușor Dan elnök úgy döntött, hogy az Alkotmánybíróságra küldi felülvizsgálatra a gyűlöletbeszéd ellen 2015-ben hozott törvényeket kiterjesztő pénteken elfogadott jogszabályt.
A román elnök kezdeményezésének megfelelően a bíróságnak jövő héten kell döntést hoznia arról, hogy a törvény összhangban van-e az alkotmányban biztosított szólásszabadsággal. Szokatlan módon Dan pénteken, miután a parlament elfogadta a törvényt, egyből jogi vizsgálatra küldte azt.
Silviu Vexler, törvényhozó és a Romániai Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke pénteken visszaadta az állami kitüntetését, tiltakozásul az elnök döntése ellen, hogy megtámadta a törvényt. Kijelentette, hogy a törvény nélkül Románia nemzeti terve az antiszemitizmus elleni küzdelemre hatástalanná válna.
Az elnök intézkedései „ösztönözni fogják a légionárius [fasiszta] ideológia, a szélsőséges szervezetek vezetőinek, és elkerülhetetlenül az antiszemitizmus és mindenféle szélsőségesség további terjesztését” – áll Vexler nyilatkozatában.
Maximillian Katz egyetértett azzal, hogy az elnök döntése, miszerint felülvizsgálja a törvényt, segítheti az antiszemitákat. A törvény megkérdőjelezése olyan helyzetbe hozza a romániai zsidókat, hogy „folyamatosan magyarázkodnunk és védenünk kell azt a jogunkat, hogy ne kelljen állandó gyűlöletáradattal élnünk.
Amikor ezt magyarázzuk, új gyűlölethullám tör ki, és ebben az esetben ez már meg is történt”
– mondta Katz.
További részletek
A Vexler által benyújtott törvényjavaslat a 2015-ben elfogadott törvény javított változata volt, amely börtönbüntetést vezetne be az antiszemitizmus és az idegengyűlölet népszerűsítéséért a közösségi média platformokon, ideértve a Vasgárda légiósainak – a második világháború alatt a náci Németország szövetségeseinek – dicsőítését is.
Hétfőn Dan állítólag megvédte a törvény elleni döntését, azzal érvelve, hogy az volt a célja, hogy elkerüljék a kommunizmus „ellenállói” tiszteletben tartásának betiltását, akik a múltban a fasiszta, antiszemita Légió mozgalom tagjai voltak – számolt be a g4media hírportál.
Eredetileg a 2015-ös törvény célja az volt, hogy megoldást találjon Romániában a holokauszt tagadásának és torzításának elterjedt jelenségére, valamint a zsidók és mások meggyilkolásában segédkező náci kollaboránsok dicsőítésére.
A Claims Conference on Jewish Material Claims Against Germany által 2025-ben hat országban végzett, a holokauszttal kapcsolatos ismeretekről szóló felmérésben a romániai fiatal válaszadók 53%-a mondta, hogy a holokauszt áldozatainak száma, hatmillió, túlzó szám. Más országokban ez az arány jóval alacsonyabb volt: Franciaországban 33%, máshol még ennél is kevesebb.
Romániában volt a legmagasabb (28%) azoknak az aránya, akik szerint kevesebb mint 2 millió zsidót gyilkoltak meg a holokauszt során. Románia vezetett azoknak az arányában is, akik szerint a holokauszt csupán kitaláció (összesen 7%, a fiatal válaszadók körében 15%).
A jogszabály bírósági felülvizsgálatára hivatkozva Dan kijelentette, hogy támogatja a gyűlöletbeszéd korlátozását, de hozzátette, hogy a törvény nem határozza meg egyértelműen, ki számít fasisztának vagy légionáriusnak, „ezzel teret hagyva az önkényességnek a bírói testületek tevékenységében”.
„A román társadalom erősen polarizált, az állami hatóságokba vetett bizalom alacsony szintű, és minden olyan állami intézkedés, amely egyensúlytalannak bizonyul e polarizációra való tekintettel, növeli a társadalmi feszültséget és a hatóságok iránti bizalmatlanságot.” – tette hozzá.
