Köves Slomóval, az EMIH vezető rabbijával készített interjút a Wina bécsi zsidó magazin. Köves Slomó rabbi az interjú során beszélt a magyar és zsidó közéletben betöltött szerepéről, az EMIH-ről és a Tett és Védelem Alapítványról is.
Kezdetek
Köves Slomó rabbi, az Ön ősei között sok rabbi és zsidó tudós volt, mégis 13 éves koráig semmilyen vallási nevelést nem kapott. Mi hozta meg a változást, csak nem a közelgő bar micva?
Nem, valójában már korábban, körülbelül 11 éves koromban kezdődött. Világi családba születtem, szüleim mindketten a holokauszt után születtek, és egyikük sem tudta, hogy zsidó. Mindkét oldalról eltitkolták ezt a nagyszülők.
Hogyan élték túl a holokausztot Magyarországon?
Egyikük már a háború előtt Bolíviába ment, a másik három pedig túlélte a budapesti gettót és kényszermunkát. A háború után és a kommunizmus idején a vallás és a zsidóság nem volt része identitásunknak. Szüleim is csak 16 éves korukban tudták meg, hogy zsidók. De mivel nem akarták ugyanezt tenni velünk, velem és két kishúgommal, korábban elmondták nekünk.
A magyar zsidók többségének hasonló volt a története, mert azok, akik eredetileg ortodoxok voltak, legkésőbb az 1956-os forradalom idején elmentek.
Mi történt ezután?
A kommunizmus véget ért, amikor 11 éves lettem. Hirtelen sok szó esett a zsidóságról és az identitásról. Minden új dolog iránt érdeklődni kezdtem, és elkezdtem tájékozódni – ekkor fedeztem fel, hogy a „zsidóság” egy vallás! 1989-ben Oberlander Baruch rabbi érkezett Magyarországra, mint a Chábád első küldöttje; nála kezdtem tanulni, és másfél évvel később volt a bar micvám. De először 12 évesen meg kellett csináltatnom a brit milát (körülmetélést).
Mit szóltak ehhez a szülei?
Nyolcadik osztályos voltam, amikor elmondtam nekik, hogy rabbi akarok lenni, és ezért Izraelbe szeretnék menni tanulni. Csak annyit mondtak: „Oké, mehetsz fél évre, aztán meglátjuk, hogy folytatni akarod-e.” Végül tíz évig tanultam rabbinak Izraelben, az Egyesült Államokban (Pittsburghban és New Yorkban), majd Franciaországban. 2007-ben pedig ledoktoráltam a debreceni egyetemen, ahol a 19. századi magyar zsidóság történetét tanulmányoztam
Neves zsidó egyetemeken tanult az Egyesült Államokban, miért tért mégis vissza Magyarországra?
Az 1990-es évek elején körülbelül 4000 fiatal volt, akik hozzám hasonlóan vallásossá váltak.
Szinte mindannyian elhagyták Magyarországot, mert nem találtak megfelelő körülményeket az új életükhöz.
Bizonyos felelősséget éreztem magyar honfitársaim iránt: már megtapasztaltam a zsidó élet, a mély filozófia és a haszidizmus szépségét, ezért
kötelességemnek éreztem, hogy visszatérjek és mindezt megosszam a magyar zsidókkal.
Azt is reméltem, hogy találok egy nőt, aki velem jön Magyarországra. Szerencsém volt: Dvora Izraelből hajlandó volt erre, apja szintén küldött volt az izraeli Akkó városában. 2001-ben házasodtunk össze, és mára öt gyermekünk van.
A magyarországi zsidóság
A kommunizmus bukása után folyamatosan arról volt szó, hogy körülbelül 100 000 zsidó él Magyarországon. De talán ötezer volt, aki vallásosnak mondta magát – és még ennél is kevesebben gyakorolták azt. Hogyan jellemezné a magyarországi zsidóságot?
Négy kategóriát látok: először is az ortodoxiát, amely főleg vidéken, és nem Budapesten volt megtalálható. Ez a rész szenvedte el a legnagyobb veszteségeket a holokausztban. Másodszor, Budapestnek a háború előtt egymillió lakosa volt, ebből körülbelül 250 000 zsidó, és közülük körülbelül 100 000 már a holokauszt előtt megkeresztelkedett. A harmadik csoportot a szekuláris zsidók alkották, akik közül néhányan kommunisták is voltak, mint például a családom. A neológ zsidók modellje egyáltalán nem működött: ők azt hitték, hogy ha jó magyarok lesznek, akkor nem fognak bántani őket. De ez illúzió volt, a kommunistáknak is egyszerűen kényelmesebbek voltak a neológok. Néhány ezer ember évente egyszer, jom kippurkor elment zsinagógába.
A Chábád az elmúlt 30 évben nagyon sok zsidót tudott elérni.
2003 januárjában három rabbi, köztük két izraeli főrabbi, felavatta Önt a holokauszt után első magyarországi ortodox rabbiként. A történelmi jelentőségű ceremónián részt vett az akkori magyar köztársasági elnök, Mádl Ferenc is. Az EMIH egyik fontos céljaként a zsidó örökség megőrzését, a régi zsinagógák helyreállítását és új zsinagógák felszentelését említi. Ki finanszírozza az EMIH-t?
Természetesen fontos számunkra az örökség, de elsősorban a mindennapi zsidó élet. Ezért voltak számunkra nagyon fontosak a imaházak. Jelenleg körülbelül húsz zsinagóga működik Magyarországon, ebből tizenegyet az EMIH üzemeltet: kilencet Budapesten, egyet-egyet pedig Miskolcon és Debrecenben.
Két iskolánk van, egy chéder (zsidó tantárgyakat oktató általános iskola) és a Maimonidész-iskola nem vallásos gyermekek számára. Kóser húst biztosítunk, saját vágóhídat és hat kóser éttermet üzemeltetünk.
A legfontosabb célunk, hogy lehetővé tegyük a zsidó, és egyben vallásos életet Magyarországon. Amikor fiatal voltam, erre nem volt lehetőség, még ha akartam volna is.
Célom az volt és az is marad, hogy mindenkinek, aki szeretné, biztosítsam a lehetőséget ahhoz, hogy imádkozhasson, kóserül étkezhessen és a sábátot is betarthassa.
De a vendéglátóipari vállalkozások bevételeiből biztosan nem tudják mindezt finanszírozni?
Kezdetben ugyanúgy jártunk el, mint a Chábád mozgalmak más városokban: adományokat gyűjtöttünk Magyarországon és külföldön. Sajnos nagyon kevés jött össze. Ezért fordultunk a Mazsihiszhez, amely neológ, de Magyarország minden zsidójának képviselőjeként tekinti magára. Oberlander rabbi megkérdezte, hogy csatlakozhatunk-e a Mazsihiszhez, hogy mi is részesülhessünk az állami támogatásokban.
Egyértelműen közölték velünk, hogy nem lehetünk tagok.
Ezért 2004-ben megalapítottuk az EMIH-et, és tovább kerestük a szponzorokat.
Akkor a Mazsihisz-szel és más zsidó szervezetekkel versengtek a magyar kormány támogatásáért?
2004 és 2010 között, vagyis hat éven át küzdöttünk azért, hogy az EMIH legalább tíz százalékot kapjon az állami támogatásból. A Mazsihisz így 80 százalékot kap, a kis ortodox közösség, a MAOIH pedig szintén tíz százalékot.
Honnan származik tehát a fennmaradó pénzügyi forrás az EMIH kiterjedt tevékenységéhez?
Ez az állami támogatás fontos lépés volt, de nem volt elég. Ismételten elutaztam az Egyesült Államokba, hogy tovább motiváljam adományozóinkat. Mondtam nekik, hogy segíteniük kell nekünk, és a válaszuk az volt: „Már tavaly és tavalyelőtt is segítettünk nektek, miért nem tesztek valamit, hogy önállóan generáljatok bevételt?” Komolyan vettük ezt a tanácsot: jelenleg tíz idősek otthonát üzemeltetünk, amelyeket teljes egészében átvettünk, és időközben két további otthon is csatlakozott hozzájuk. Összesen 1600 ember él az otthonjainkban, amely a legnagyobb ilyen lánc Budapesten.
Vannak itt idős zsidók is?
Körülbelül száz zsidó lakónk van. Kóser ételekkel látjuk el őket, és egy rabbi rendszeresen gondoskodik róluk. Emellett 2017-ben megnyitottuk a Milton Friedman Egyetemet, amelyet a híres amerikai közgazdászról neveztünk el, és ahol jelenleg 2000 fiatal tanul olyan tantárgyakat, mint a politikatudomány és a szociológia, de IT-kurzusokat is felvehetnek, és pilóta-képzésben is részesülhetnek. Az egyetem mindenki számára nyitott, de emellett zsidó tanulmányok oktatását is kínáljuk. Legújabb vállalkozásunkat nemrég vásároltuk meg, ez a nagy alumíniumgyár, az Inotal.
Ezen üzleti tevékenységeink nyereségét fordítjuk a zsidó élet fenntartására.
Az EMIH és Mazsihisz kapcsolata
Folyamatosan szó van a Mazsihisz és az Ön szervezetének, az EMIH-nek a közötti nagy feszültségekről. Főleg azt mondják, hogy Ön személyesen nagyon jó kapcsolatban áll Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki ugyan Izrael-barát álláspontot képvisel, de keveset tesz az antiszemitizmus ellen a magyar politikában és a civil társadalomban. Mit szól ehhez?
Ezek az állítások ténylegesen egyáltalán nem igazak: először is, ahogy már elmondtam, nem kapunk több állami támogatást. Másodszor, a zsidó közösségek évezredes hagyományait követjük: jó kapcsolatokat kell ápolnunk a kormányon lévőkkel. Mivel évszázadok óta kisebbségben vagyunk, nem választhatjuk meg, ki kormányozzon minket, ezért kötelességünk minden párttal egyformán bánni. Ha összehasonlítjuk a mai Orbán Viktort a 25 évvel ezelőtti Orbánnal, akkor világok választják el őket, ugyanez igaz az antiszemitizmus-vádakra az Fidesz-szel kapcsolatban. Íme néhány szám erről: nemrégiben egy felmérésben az antiszemitizmust vizsgálták minden magyar pártban.
Kiderült, hogy tíz évvel ezelőtt a Fideszben körülbelül 15 százalékkal erősebb volt az antiszemitizmus, mint a baloldalon, ma pedig pont fordítva van.
És mi van a zsidó filantróp Soros György ellen indított szörnyű plakátkampánnyal, amellyel az utcák és a metróállomások tele voltak?
Miért tartja ezt antiszemita kampánynak? Tíz-tizenöt évvel ezelőtt sem Orbán, sem a Fidesz nem volt ennyire Izrael-párti. De Soros maga Izrael ellen van. Tudni akartuk, hogy a magyarok Sorost zsidónak tartják-e, és ezt is megkérdeztük. Mert ha így van, akkor a plakátok rejtett antiszemita üzenetet hordoztak.
Kiderült azonban, hogy a megkérdezetteknek csak 2 százaléka tekintett Sorosra zsidóként, és az antiszemita pártoknál is csak 7 százalék volt ez az arány.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy tetszett nekem, mert ez egy leegyszerűsítő, populista kampány volt, de ez még nem jelenti azt, hogy antiszemita is.
Nem gondolja, hogy a magyarországi zsidó csoportok közötti viták összességében gyengítik őket? Nem érhetnének el többet az EMIH és a Mazsihisz, ha összefognának?
Nagyon fontosnak tartom, hogy ne vitatkozzunk egymással. Mindannyian hibázunk, az élet nem fekete-fehér, én is követtem el hibákat. Fontos, hogy tiszteljük és elfogadjuk egymást. Két zsidó közösség létezik, amelyek különböző életmódot akarnak, ezt is el kell fogadni.
De véleményem szerint a helyzet az utóbbi időben már megnyugodott.
A Mazsihisz új elnöke kissé nyugodtabban közelíti meg a dolgokat, erre a legjobb példa a TEV (Tett és Védelem Alapítvány) keretében folytatott közös küzdelmünk az antiszemitizmus ellen.
Az eredeti interjú itt olvasható.
A véleménycikkek nem feltétlenül tükrözik a Neokohn szerkesztőségének az álláspontját.
- 06:13
2021. november 29. - 18:302020. november 19.
- 11:472020. március 4.
