A libanoni elnök szerint békéről igen, normalizációról nem érdemes gondolkodni a zsidó állammal.
Joseph Aoun libanoni elnök pénteken világossá tette: Libanon nem kívánja normalizálni kapcsolatait Izraellel – legalábbis a jelenlegi külpolitikai irányvonal szerint nem.
Az Agence France-Presse-nek adott nyilatkozatában Aoun úgy fogalmazott:
„A béke a háborús állapot hiánya, és ez az, ami jelenleg Libanonban számít nekünk. Ami a normalizáció kérdését illeti, az jelenleg nem része a libanoni külpolitikának.”
A kijelentés válaszként értelmezhető az izraeli külügyminiszter, Gideon Száár múlt heti nyilatkozatára, miszerint Jeruzsálem továbbra is elkötelezett az Ábrahámi Megállapodások kiszélesítése mellett, és szeretné, ha „Szíria és Libanon is részese lenne a béke és normalizáció folyamatának.”
Béke igen, elismerés nem
Aoun kijelentései ugyanakkor nem zárják ki a béke lehetőségét, pusztán a diplomáciai elismerés és a hivatalos kapcsolatok felvételének gondolatát utasítják el.
A térségben komoly diplomáciai mozgások jelei is érzékelhetők. Szíria – melynek új kormányzó hatósága az utóbbi időben óvatos közeledést tanúsított a Nyugat felé – jelezte, hogy hajlandó lenne újratárgyalni az 1974-es izraeli-szíriai kivonulási megállapodást, amely egy ENSZ által ellenőrzött demilitarizált övezetet hozott létre a két ország határán. Thomas J. Barrack Jr., az Egyesült Államok törökországi nagykövete és szíriai különmegbízottja nemrég úgy nyilatkozott a The New York Timesnak, hogy Jeruzsálem és Damaszkusz „értelmes” tárgyalásokat folytatnak.
Ahogy arról a Neokohn korábban beszámolt Joseph Aoun 2017 óta vezeti a libanoni hadsereget, kulcsszerepet játszott az ország pénzügyi válsága alatt, miközben megőrizte a hadsereg stabilitását és elkerülte a közvetlen összecsapásokat Izraellel a Hezbollah és a zsidó állam között zajló konfliktusban. A katonai vezető, aki korábban ritkán nyilatkozott a politikai kérdésekben, már elnökként is megőrzi hűvös távolságtartását a politikai beavatkozástól, és nem folytatott kampányt a tisztségért. Aoun sikeresen fenntartotta a hadsereg működését és a katonák bérét támogató nemzetközi segítséget, miközben a Hezbollah befolyását is igyekezett mérsékelni. A választás előtt az Egyesült Államok és más külföldi hatalmak, mint Katar, támogatták Aoun kinevezését, amely különösen fontos a libanoni keresztények számára fenntartott elnöki poszt betöltése szempontjából.
Közel-keleten a soha gyakran „egyelőre nem”
Noha Libanon egyelőre kizárja a normalizációt, a béke iránti vágy egyfajta nyitottságot jelezhet hosszabb távon – különösen akkor, ha a térségben elindul egy újfajta diplomáciai dinamika. Az Ábrahám-egyezmények sikere és az Egyesült Államok közvetítői szerep vállalása újra napirendre tűzheti a közeledés lehetőségét.
Libanon ugyan egyelőre nem követi a szomszédos arab államokat az izraeli normalizáció útján, de a közel-keleti politika már többször bebizonyította, hogy a „soha” gyakran csak annyit jelent: „egyelőre nem”.
