Az izraeli vállalati vezetők biztos megoldásokat kínálnak a bizonytalan helyzetekre.
Az elmúlt 18 hónapban az izraeli cégek folyamatos válsághelyzetekkel néztek szembe, amely során kiderült, hogy a reziliencia kulcsa a felkészülés, a radikális átláthatóság és az olyan vezetés, amely az embereket, a tisztánlátást és a bizalmat helyezi előtérbe.
Teher alatt nő a pálma
Az elmúlt másfél év során az izraeli vállalatok újra és újra rendkívüli helyzetbe kerültek. Minden eset azonnali döntéseket, gyors alkalmazkodást és egyértelmű kommunikációt követelt.
Ilyenkor a vezetők lehetetlen kérdésekkel szembesülnek: Szüneteltessük a működésünket? Mit mondjunk az ügyfeleknek vagy a stabilitást preferáló globális befektetőknek? Hogyan támogassuk azokat a munkavállalókat, akik nem tudnak biztonságosan bejutni az irodába?
Bár az iparágak – a technológiai szektortól a gyártásig – eltérően reagálhatnak, az alapdilemma ugyanaz: hogyan lehet egyensúlyt teremteni az üzleti felelősség és az emberek felé mutatott empátia között.
Fő a bizalom
Egy elv azonban kiemelkedik: a radikális átláthatóság bizalmat épít, belső és külső szinten egyaránt. A válságálló szervezetek nemcsak erős vezetésükről ismerhetők fel, hanem arról is, hogy decentralizálják a felelősséget.
Izraelben ez világosan megfigyelhető a nagyobb intézményeknél, például a bankoknál vagy az egészségügyi rendszerekben: minden csapat pontosan tudja, mi a szerepe, akkor is, ha a felsővezetés éppen nincs jelen.
A tervezés a kulcs
A startupok esetében ezt a struktúrát nehezebb fenntartani a csapatok kis létszáma miatt, de éppen ezért még fontosabb. Azok a cégek, amelyek a legjobban viselik a válságokat, általában előre terveznek: gyakorolják a válságforgatókönyveket, helyettesítési rendszert építenek ki a kulcsfontosságú pozíciók esetében és a mindennapi működés részévé teszik a vészhelyzetre való felkészülést.
Izraelben ennek nem válságreakciónak kellene lennie, hanem alapgyakorlatnak, különösen a mostani időkben. A COVID-időszakban bevezetett gyakorlatok ma is bizonyítják hasznosságukat: a hibrid munkamodell, a válságstábok, decentralizált kommunikáció és felhőalapú működés lehetővé teszik, hogy a cégek akkor is működjenek, ha az irodák leállnak.
Ezek a rendszerek ma már nem opcionálisak, hanem a modern cégek rezilienciájának alapját jelentik.
A kontroll nem megoldás
Ugyanakkor az is kiderült, hogy bizonyos stratégiák kudarcot vallottak.
A távoli mikromenedzsment erőltetése – például a napi aktivitási jelentések vagy a Zoom-os munkafigyelés – kimutathatóan aláásták a bizalmat és a munkamorált.
A legerősebb szervezetek nem a kontrollra, hanem a tisztánlátásra és a kölcsönös bizalomra épülnek.
Ha van egy aranyszabály a válságkezelésben, akkor az az, hogy az emberek nem feltétlenül a biztos válaszokat várják, hanem azt, hogy érezzék:
nincsenek magukra hagyva.
A dolgozóknak nem minden kérdésükre kell választ kapniuk, de fontos számukra tudni, hogy valaki irányít, ott van velük, és együtt haladnak előre a nehéz helyzetben.
