Teher alatt nő a pálma: Mi a titka az izraeli cégek válságállóságának?

Az izraeli vállalati vezetők biztos megoldásokat kínálnak a bizonytalan helyzetekre.

Az elmúlt 18 hónapban az izraeli cégek folyamatos válsághelyzetekkel néztek szembe, amely során kiderült, hogy a reziliencia kulcsa a felkészülés, a radikális átláthatóság és az olyan vezetés, amely az embereket, a tisztánlátást és a bizalmat helyezi előtérbe.

Teher alatt nő a pálma

Az elmúlt másfél év során az izraeli vállalatok újra és újra rendkívüli helyzetbe kerültek. Minden eset azonnali döntéseket, gyors alkalmazkodást és egyértelmű kommunikációt követelt.

Ilyenkor a vezetők lehetetlen kérdésekkel szembesülnek: Szüneteltessük a működésünket? Mit mondjunk az ügyfeleknek vagy a stabilitást preferáló globális befektetőknek? Hogyan támogassuk azokat a munkavállalókat, akik nem tudnak biztonságosan bejutni az irodába?

Bár az iparágak – a technológiai szektortól a gyártásig – eltérően reagálhatnak, az alapdilemma ugyanaz: hogyan lehet egyensúlyt teremteni az üzleti felelősség és az emberek felé mutatott empátia között.

A „Felkelő Oroszlánnak” ára van – meddig tartható fenn az Irán elleni háború?

Izrael Irán elleni hadjáratának költségei egyre nőnek.

Fő a bizalom

Egy elv azonban kiemelkedik: a radikális átláthatóság bizalmat épít, belső és külső szinten egyaránt. A válságálló szervezetek nemcsak erős vezetésükről ismerhetők fel, hanem arról is, hogy decentralizálják a felelősséget.

Izraelben ez világosan megfigyelhető a nagyobb intézményeknél, például a bankoknál vagy az egészségügyi rendszerekben: minden csapat pontosan tudja, mi a szerepe, akkor is, ha a felsővezetés éppen nincs jelen.

A tervezés a kulcs

A startupok esetében ezt a struktúrát nehezebb fenntartani a csapatok kis létszáma miatt, de éppen ezért még fontosabb. Azok a cégek, amelyek a legjobban viselik a válságokat, általában előre terveznek: gyakorolják a válságforgatókönyveket, helyettesítési rendszert építenek ki a kulcsfontosságú pozíciók esetében és a mindennapi működés részévé teszik a vészhelyzetre való felkészülést.

Izraelben ennek nem válságreakciónak kellene lennie, hanem alapgyakorlatnak, különösen a mostani időkben. A COVID-időszakban bevezetett gyakorlatok ma is bizonyítják hasznosságukat: a hibrid munkamodell, a válságstábok, decentralizált kommunikáció és felhőalapú működés lehetővé teszik, hogy a cégek akkor is működjenek, ha az irodák leállnak.

Ezek a rendszerek ma már nem opcionálisak, hanem a modern cégek rezilienciájának alapját jelentik.

„Napi 1 milliárd dollár” – brutális összegeket emészt fel az Irán elleni háború

Átszámítva ez körülbelül 350 milliárd forint. Naponta.

A kontroll nem megoldás

Ugyanakkor az is kiderült, hogy bizonyos stratégiák kudarcot vallottak.

A távoli mikromenedzsment erőltetése – például a napi aktivitási jelentések vagy a Zoom-os munkafigyelés – kimutathatóan aláásták a bizalmat és a munkamorált.

A legerősebb szervezetek nem a kontrollra, hanem a tisztánlátásra és a kölcsönös bizalomra épülnek.

Ha van egy aranyszabály a válságkezelésben, akkor az az, hogy az emberek nem feltétlenül a biztos válaszokat várják, hanem azt, hogy érezzék:

nincsenek magukra hagyva.

A dolgozóknak nem minden kérdésükre kell választ kapniuk, de fontos számukra tudni, hogy valaki irányít, ott van velük, és együtt haladnak előre a nehéz helyzetben.

850 milliárd forintért vásároltak meg egy izraeli unikornist

Elképesztő összegért kelt el az izraeli fintech unikornis.

Gyász: Elhunyt Izrael egyik leggazdagabb embere

Az “izraeli ipar egyik oszlopa” harcolt a második világháborúban és az izraeli függetlenségi háborúban is.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.