Izraellel szembeni szankciókat is kilátásba helyezett az Európai Unió.
Az Európai Unió egyik kiszivárgott jelentése több vádat is megfogalmaz Izraellel szemben, amit mind a B’nai B’rith nemzetközi zsidó szervezet, mind az izraeli kormány elutasít.
Szégyen
A B’nai B’rith International hétfőn közölte, hogy „határozottan elutasítja” az Európai Unió kiszivárgott, szerinte elfogult jelentését, amely szerint szankciókat kellene fontolóra venni Izraellel szemben a Gázában és Júdea-Szamáriában elkövetett állítólagos nemzetközi jogsértések elkövetése miatt.
„A jelentés egyoldalúan számol be Izrael gázai műveleteiről, miközben teljes mértékben elhallgatja a Hamász által elkövetett palesztin civilek üldözését
– köztük ellenzékiek brutális bántalmazását és kivégzését –, a humanitárius segélyek rendszeres ellopását, valamint a civil infrastruktúra élő pajzsként való felhasználását” – áll a zsidó nonprofit szervezet elnökének és vezérigazgatójának közleményében.
Elfogultlanul, mint mindig
A belső EU-jelentést az EU külügyi szolgálata készítette, és eredetileg bizalmasnak szánták, azonban június 20-án kiszivárgott. A jelentést az unió 27 tagállamából 17 rendelte meg, amihez utólag még két ország csatlakozott.
A dokumentum nagymértékben támaszkodik az ENSZ-re és Josep Borrell korábbi uniós külügyi főképviselőre, akiket Izrael régóta elfogultnak tart.
„A jelentés megállapításait olyan ENSZ-jelentésekre és vádakra alapozza, melyek mögött ugyanaz a szervezet áll, amelynek segélyszervezete, az UNRWA, október 7-én részt vett a mészárlásban”
– írták a B’nai B’rith vezetői.
Hamis vádak
Egyes tagállamok szerint Izrael megsértette a EU-Izrael társulási megállapodás 2. cikkelyét, amely az emberi jogokra vonatkozó kötelezettségvállalásról szól.
„A Hamász szándékosan használ palesztin civileket élő pajzsként, hogy növelje az áldozatok számát, például terroristákat rejtegettek kórházakban. Emellett több ezer tonnányi segélyt loptak el, amelyet Izrael szállított Gázába”
– állítja a szervezet.
Képmutatásból jeles
Kaja Kallas, az Európai Bizottság kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Brüsszelben bejelentette: ha Izrael nem „javít a gázai helyzeten”, az EU júliusban megvitatja az „együttműködés felfüggesztésének lehetőségét”.
„Elsődleges célunk a helyzet megváltoztatása”
– mondta Kallas. „Ha ez nem történik meg, akkor júliusban további intézkedésekről tárgyalunk.”
Tisztelet a kivételnek
Németország, Csehország és Magyarroszág, Izrael szövetségesei, várhatóan megakadályoznak bármilyen szankciót.
„Köszönetet mondunk minden olyan országnak, amely eddig kiállt amellett, hogy ne semmisítsék meg az EU–Izrael társulási megállapodást”
– zárták közleményüket a B’nai B’rith vezetői.
Az izraeli kormány hivatalos levélben tiltakozott a jelentés ellen az EU külügyi szolgálatánál. A dokumentum szerint a jelentés még csak említést sem tesz az október 7-i, Hamász által indított terrortámadásról, amely Izrael katonai válaszának kiváltó oka volt – ahogy Irán terrorszervezeteinek támogatásáról sem, amelyek az ország létét fenyegetik.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.