Kikötőmunkások tiltakoztak Franciaországban, Emmanuel Macron már szankciókkal fenyeget.
A Marseille-től mintegy 50 kilométerre északnyugatra fekvő Fos-sur-Mer kikötőjében dolgozó munkások megtagadták a fegyverekkel teli ládák felpakolását arra a teherszállító hajóra, amely Izraelbe szállította volna a rakományt Franciaországból.
Tiltakozás
Francia kikötőmunkások csütörtökön megakadályozták a katonai felszerelések Izraelbe irányuló szállítását, tiltakozásul a Gázában zajló háború ellen, amelyet Izrael a Hamász ellen folytat. A szakszervezet hangsúlyozta, hogy a döntésükkel egyértelműen
“elutasítják, hogy részt vegyenek az izraeli kormány által szervezett népirtásban.”
Csütörtökön Emmanuel Macron elnök kijelentette, hogy Franciaország a következő napokban dönt arról, hogy konkrét intézkedéseket vezessen-e be Izraellel szemben a gázai terrorellenes háborúja miatt.
Képmutató álláspont
A 2023. október 7-i Hamasz terrortámadás után Franciaország az elsők között ítélte el az izraeli civilek elleni mészárlást. Emmanuel Macron elnök akkor még világosan Izrael önvédelmi jogát hangsúlyozta. A francia vezetés eleinte határozottan Izrael mellett állt, de ez a szolidaritás alig néhány hét alatt árnyaltabbá, majd egyre nyíltabban kritikus hangvételűvé vált.
Macron ugyan továbbra is elismeri Izrael jogát az önvédelemre, de már 2023 novembere óta sürgeti a „humanitárius tűzszünetet”, s több nyilatkozatában is arra figyelmeztetett: Izrael katonai fellépése „aránytalan” lehet. A francia kormányzat egyre élesebben fogalmazott az izraeli hadműveletekkel kapcsolatban. Jeruzsálemben úgy látják: Franciaország kettős mércét alkalmaz, amikor a Hamasz terrorját nem súlyozza a megfelelő nemzetközi felelősséggel.
Utcai tüntetések
Franciaországon belül a palesztinpárti mozgalmak – a baloldali pártok és szakszervezetek támogatásával – rendre utcára vonultak, és több alkalommal követelték az Izrael elleni fegyverembargó bevezetését. 2024 végére már egyre gyakoribbá váltak a kormányzati szereplők részéről is a telepespolitikát bíráló kijelentések.
2025 tavaszán a feszültség diplomáciai síkon is tetőzött. Macron „tűrhetetlennek” nevezte a gázai humanitárius helyzetet, és nem zárta ki a szankciók bevezetését sem. Válaszul Izrael behívatta a francia nagykövetet, és az izraeli külügyminiszter élesen bírálta Párizs „képmutató és egyoldalú” álláspontját.
Párizs a palesztin államiság élharcosává is válhat, hiszen Macron a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy Franciaország „a megfelelő időben” kész elismerni a palesztin államot – akár egyoldalúan is –, amennyiben az segíti a kétállami megoldást.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.
